Aranyhintót rejthet Szendrő vára

A Bódva folyó völgyében található Szendrőt a fennmaradt írott források először 1312-ben említik. A dicső múltról és legendás erősségekről azonban nemcsak a kövek mesélnek: 1997 óta Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze munkájának köszönhetően egyre többet tudunk meg az ott élők egykori mindennapjairól is.

A szakember a Múlt-kornak elmondta: Szendrő városának jelentős múltja van, hiszen a késő középkorban már itt magaslott az egyik leggazdagabb főnemesi család, a Bebekek rezidenciája. Ez az alsó vár helyén, a mai főtér közelében állt, ám azt a királyi fegyveresek a Bebek családtól 1566-ban egy ostrom során elfoglalták, mivel Ferenc úr az ellenpárti János Zsigmondot támogatta. A kicsiny magánvárat azonban a helyszínre érkező hadmérnökök alkalmatlanak találták nagyobb létszámú helyőrség elhelyezésére, ezért inkább a felette emelkedő 224 méter magas Várhegyet jelölték ki az új erőd számára.

A korabeli feljegyzések szerint a nagyszabású munkálatok 1578-ban kezdődtek el, amihez az élőerőt a környékbeli vármegyékből kirendelt jobbágyok robotja, vagyis ingyenmunkája jelentette, akik szekereikkel ide fuvarozták a hatalmas mennyiségű követ és faanyagot is, míg a szakmunkákat a pénzel fizetett építőmesterek, ácsok és egyéb mesteremberek végezték el. A munkát Cristoforo Della Stella itáliai hadmérnök hangolta össze. A két évtizedig tartó építkezéseket már királyi helyőrség vigyázta, akik természetesen a védelem feladata mellett igyekeztek minél nagyobb zsákmányt elragadni a "pogányoktól". Így került sor például 1599-ben a török uralta Szolnok városának kirablására, amikor a végváriak egy petárdával még a várkaput is fel akarták robbantani, de végül a törököknek ágyúlövésekkel sikerült őket elriasztaniuk.



Tomka szerint a 15 éves háború kicsit megakasztotta az építkezést, de utána újult erővel folytatódott itt a munka és így Szendrő Felső-Magyarország egyik erős végvára lett: helyőrségét egy 1607-es zsoldlista szerint 200 huszár, 300 gyalogos hajdú és 12 tüzér alkotta. A várat a 17. század folyamán a Habsburgok ellen indított hadjáratokban Bocskai István, majd Bethlen Gábor és I. Rákóczi György seregei is igyekeztek elfoglalni. A legnagyobb ostromra 1645-ben került sor, amikor II. Rákóczi György erdélyi fejedelem serege vette ostrom alá Szendrőt.

Az utolsó katonai jellegű események 1703 őszén történtek, amikor a II. Rákóczi Ferenc zászlaja alatt küzdő felkelők ostromágyúk híján kiéheztető blokád alá vették a biztos menedék mögé húzódó császári katonaságot. A zárlat majdnem egy esztendeig tartott, mire az élelmiszerkészletét teljesen felélő idegen katonaság kénytelen volt feladni posztját, ezért cserében szabadon elvonulhatott. A fejedelem ekkor úgy ítélte meg, hogy Szendrő elvesztette stratégiai szerepét, ezért 1707-ben parancsára felrobbantották falait, melynek köveit az eltelt évszázadok alatt szinte teljesen széthordta a környező vidékek lakossága a lakóházainak építésére.

A szebb napokat is megélt, 5 bástyával megerősített végvár, amelyet 1661-ben még a híres hadvezér Montecuccoli is meglátogatott, közel másfél hektáros területen található. Tomka szerint az épületeket az önkormányzat anyagi forrásaival szinte lehetetlen egy ütemben feltárni, ezért ahogy a pályázatokon elnyert pénzek engedik, kisebb szakaszokban haladnak előre. Idén a délkeleti bástya korábbi szakszerűtlen helyreállítását mérik fel és korrigálják.

1997 óta emellett egyre több olyan régészeti leletet is kiástak, amelyek a vár hétköznapjainak rekonstruálásában segíthetnek a kutatóknak. A fegyverek mellett az évek során más használati tárgyak nyomára is rábukkantak, így holland cseréppipákat is kiástak. Emellett "megemlíthetőek még azok az orvosságos tégelyek, amelyek azt tanúsítják, hogy itt sebészek, orvosok működtek" - mondta a régész.

Tomka a további tervekkel kapcsolatban elmondta: bízik benne, hogy az önkormányzat a jövőben is sikerrel pályázik majd, így lehetőség nyílhat arra, hogy Szendrőn egy kilátótoronnyal olyan kirándulóhelyet alakíthatnak ki, amely az Aggteleki Nemzeti Park közelében igazi turisztikai látványossággá válhat.

Szendrő a Google térképeken

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról