Schulek Frigyes

(1841-1919)

Schulek Frigyes építész, a magyar eklektika kiemelkedő alkotója, a Halászbástya építésze, akinek nevéhez fűződik a Mátyás-templom neogót stílusú restaurálása is, 1841. november 19-én született Pesten. Kőművessegédként ment Bécsbe, ahol az opera tervezőinél, majd egy mesteriskolában tanult, részt vett a regensburgi és az ulmi dóm befejezési munkáiban. Itáliai tanulmányút után tért haza, egy ideig Steindl Imre irodájában alkalmazták, majd a budapesti Mintarajziskola tanára, Steindl halála után a műegyetemen a középkori építészet tanára lett.

1873-tól neogót stílusban teljesen átépítette a budavári Mátyás- templomot, a munkálatok az 1896-os millenniumi ünnepségekre fejeződtek be. Schulek a templomot először a kölni dóm mintájára kéttornyosra akarta átalakítani, de végül meg kellett elégednie az egytornyos változattal. Az épületnek majd minden kövét kicserélték vagy átfaragták, kiirtva a barokk utolsó nyomait is. Ahol nem volt támpont, ott Schulek tervezett új részleteket, mint a déli homlokzat elemeit, az előcsarnokot vagy a díszes, áttört toronysisakot. Az eredeti alaprajzon is módosított, helyreállítva a Gara-kápolnát (ma Szent István-kápolna). Az épület belsejét színes üvegablakokkal, gazdag, geometrikus falfestéssel és faliképekkel díszítette - utóbbiak Székely Bertalan alkotásai.

A Mátyás-templom egy korábban sosem volt, ideális gótikát jelenít meg, a hatást az építész azzal is fokozta, hogy a szomszéd épületek helyére megépítette a neoromán Halászbástyát. Ez Schulek szerint "a magyar eszmevilágnak emel maradandó várat", széles lépcsője megnyitja a város felé az együttest.

Ismert neoromán alkotásai még a szegedi evangélikus templom, a János-hegyi Erzsébet-kilátó (Klunzinger Pállal), a pécsi Zsolnay-emlékmű és a szegedi fogadalmi templom terve - ezt módosítva Foerk Ernő fejezte be 1930-ban. Schulek számos középkori műemlék helyreállítását végezte el, a kor elveinek megfelelően nem megőrzésre, hanem neogót vagy neoromán stílusú átépítésre törekedve, a nemzeti romantika eszméjének jegyében. Ő restaurálta egyebek között a lőcsei városháza második emeletét és pártázatát, az eperjesi Szt. Miklós-, a nagybányai Szt. István-tornyot, a kisszebeni, az ákosi és karcsai templomokat. A visegrádi vár maradványait is ő konzerválta, s rekonstruálta a Salamon-tornyot.

1889-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1917-ben rendes tagja. 1919. szeptember 5-én halt meg Balatonlellén. Fia, Schulek János építészmérnökként apja tevékenységét folytatva restaurálta a Mátyás-templomot és feltárta a visegrádi Mátyás-palotát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rejtélyek

• Máig megoldatlan a Mary Celeste kísértethajó rejtélye
• Dél-Amerikában is fosztogatott Butch Cassidy bandája 
• Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
• A pápai tiltás ellenére sokáig töretlen volt a szabadkőművesek népszerűsége
• Máig nem tudni, mi történt a rejtélyes módon eltűnt roanoke-i kolóniával
• Egy letűnt korszak rejtélyes mementói a Húsvét-szigeti moai szobrok