2025. tavasz: Szürke eminenciások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Szécsen Antal, gróf

2009. május 30. 11:47

Buda, 1819. október 17. - Aussee, 1896. augusztus 23.

Gróf Szécsen Antal nagyapját, Szécsen Sándort, az udvari kamara elnökét és magyar királyi kincstartót I. Ferenc császár 1811-ben emeli grófi rangra a Szent István-rend középkeresztje elnyerésének köszönhetően. Apja, gróf Szécsen Miklós, a magyar királyi udvari kamara utolsó elnöke, magyar királyi titkos tanácsos, szintén a Szent István-rend középkeresztjének birtokosa, Zsófia főhercegnő főudvarmestere, aki erős magyar hazafiságát mindemellett soha meg nem tagadta. Anyja Erzsébet császárné palotahölgye, Forgách Franciska grófnő. Tanulmányait Budán, Pozsonyban és Bécsben végezte. Családja szoros kapcsolatban áll Ferenc Ferdinánd családjával. 16 éves, amikor befejezi a jogi akadémiát és államhivatalnok lesz. Diplomáciai pályára készült. Hosszabb utazásokat tett külföldön, beutazta Angliát, Németországot, Franciaországot és Olaszországot. Hazatérve egy ideig Moson vármegyei aljegyző, majd kancelláriai titkár lett. Politikai pályafutása az 1839-es országgyűlésen való részvételével kezdődik. Politikai és szociális megfigyelései, korai tapasztalatai és rokonszenve gróf Dessewffy Aurél és báró Jósika Samu felé vonzza. 24 esztendős, amikor egy szerbiai egyházi kongresszuson Metternich herceg felfigyel rá, olyannyira, hogy az 1843. évi téli pozsonyi országgyűlés előtt már hosszabb beszélgetésben fejti ki az ifjúnak politikai nézeteit. 1843-tól a felsőtábla tagja. 1845-ben gróf Szécsen Antal pozsegai főispáni helytartó lesz, s európai körutat tesz barátjával, Majláth György gróffal, a később brutálisan meggyilkolt országbíróval és felsőházi elnökkel Az országgyűléseken az újkonzervatív irány, majd az 1846 őszén formálisan is megalakuló Konzervatív Párt egyik vezetője. Az 1846. november 12-i pártösszejövetelen rá bízták az első konzervatív párt programjának kifejtését, de irodalmilag is működött pártja érdekében és szellemében. Politikai elveit a Budapesti Híradóban ez idő tájt megjelent cikkei is tükrözik.

Az 1848-49. évi forradalom idején a bécsi udvar mellett tartott ki, utóbb az 1847-es viszonyok helyreállítását igénylő ókonzervatívokhoz csatlakozott. 1851-ben németül adja ki első tanulmányát, A jelenkor politikai kérdései címmel, amelyben korának új politikai eszméit elemzi: a liberalizmust, a szocializmust, a sajtószabadságot, a nemzetiségi kérdést, a lezajlott forradalmakat. A liberalizmusban támadja a dogmatizmust, annak okát pedig, hogy a forradalom kitörhetett, a monarchia kormányzásának azon hibájában látja, amely – elvbarátjával, Metternich herceggel ellentétben – nem számolt eléggé a nemzetiségek történelmi múltjával és öntudatával 1860. október 20-tól 1861. július l-ig tárca nélküli miniszter. Munkálkodásának is köszönhető a részben általa megfogalmazott októberi diploma létrejötte. 1870-71-ben Londonba, a pontusi konferenciára küldték. 1886-ban császári és királyi főudvarnaggyá nevezték ki.

A politikán kívül az irodalommal és a történetírással is foglalkozott; több esszéje jelent meg a Budapesti Szemlében, a Századokban és a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban, amelyek részben összegyűjtve is megjelentek a »Tanulmányok«-ban. A legjelentősebbek Shakespeare-rel, Dantéval, Tacitussal, Wellington herceggel foglalkozó munkái és történelmi tanulmányai. Történelmi jogfolytonosság, függetlenség és korona alatti egység, törvényesség és hűség voltak az életét mindvégig meghatározó alapelvek.

Az MTA igazgatótanácsi tagja 1866. január 21-től, levelező tagja 1877. május 24-től. 1877-től a Kisfaludy Társaság tagja, egyúttal a Magyar Történelmi Társulat elnöke. 1894. február 10-én akadémiai tagságáról - a Kossuth-gyász elleni tiltakozásul - lemondott, és a Magyar Történelmi Társulatból is kilépett. Aranygyapjas vitéz, megkapta a Szent István és Lipót-rend középkeresztjét.

Fő művei: Politische Fragen der Gegenwart. Wien, 1851.; Tanulmányok. Bp., 1881.; Az erdélyi történet és történetírás jelentősége. Bp., 1887.

Róla szóló irodalom: Szécsen Antal. Magyarország és a Nagyvilág, 1871.; Szécsen memoárjai. Budapesti Hírlap, 1896.; Thallóczy Lajos: Gr. Szécsen Antal. Századok, 1901.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2025. tavasz: Szürke eminenciások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár
Kép betöltése...