2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Pach Zsigmond Pál

2009. május 29. 15:07

Budapest, 1919. október 4. - Budapest, 2001. szeptember 9.

Középiskolai latin verseny első helyezettje, ennek köszönhette, hogy a numerus clausus ellenére felvették az egyetemre. 1943-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett történelem-latin szakos középiskolai tanári oklevelet, majd ugyanott doktorált is. 1943-48-ban a Pesti Izraelita Hitközség Gimnáziumában tanított, 1948-1992 között a budapesti közgazdaságtudományi egyetem gazdaságtörténeti tanszékének oktatója. 1948-tól docens, 1952-től egyetemi tanár, 1963-67-ben az egyetem rektora. 1995-től professzor emeritusként maradt aktív az egyetemi életben. 1949-56-ban az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese, 1967-1985 között igazgatója, 1986-tól kutatóprofesszora. 1945 elején lépett be a Magyar Kommunista Pártba. 1949 és 1856 között a történettudomány egyik irányító személye volt.

1952-ben lett a történelemtudományok kandidátusa, majd 1958-ban doktora. 1979-től a Bolgár Tudományos Akadémia, 1980-tól az Orosz (Szovjet) Tudományos Akadémia tagja. 1973-88-ban a pratói Nemzetközi Gazdaságtörténeti Intézet tudományos tanácsának tagja, 1988-tól tiszteletbeli tagja. 1978 és 1982 között a Nemzetközi Gazdaságtörténeti Társaság elnöke, 1982-től tiszteletbeli elnöke. 1965-75-ben a Magyar Történelmi Társulat alelnöke.

Hatalmas műveltsége, széles körű nyelvtudása, nagyszerű írói készsége rendkívüli filológiai igényességgel, pontossággal és analitikus képességgel, és átfogó elmeleti-logikai rendszerező készséggel társult. Úttörő szerepet az európai összehasonlító történetírásban. Első nagyobb monográfiájában az általános történeti folyamatok hazai érvényességét kutatta. Az összehasonlító történeti kutatás számára kezdettől természetes közeg volt. A történelem nagy és századokat felölelő folyamatai izgatták: ezeknek erővonalai között igyekezett azután elhelyezni a magyar és a szélesebb közép- és kelet- európai régió sajátos történelmét. Az angol-magyar, az orosz-magyar történeti összehasonlítás módszerével határozta meg a magyar agrárfejlődés útját, a jobbágyviszonyok alakulását, az úgynevezett második jobbágyság jelenségét. Talán legnagyobb horderejű munkájában az országokat és régiókat összekapcsoló kereskedelmet, a régi és új típusú, modern nemzetközi kereskedelem korszakos történeti váltását mutatta be a 16. és 17.század fordulója után. Két, 1968-ban és 1970-ben megjelent tanulmányában elemezte a nemzetközi kereskedelem útvonalainak és a világkereskedelem szerkezetének, áruösszetételének átalakulását a 15-17.század során, valamint ennek hatását Közép- és Kelet-Európára, beleértve a térség szerepét a nemzetközi kereskedelemben. A gazdaságtörténész összefüggést kereső szenvedélye vezette ezen a nyomvonalon s tette a polgári nemzetfejlődés, nemzettudat és államszervezet sajátosságainak avatott szakértőjévé.

Az 1994-ben, 75. születésnapjára Angliában kiadott kötet, utolsó megjelent könyve (Hungary and the European Economy in Early Modern Times), melyben az 1965 és 1990 közötti huszonöt évben angolul, franciául és németül megjelent nagy horderejű tanulmányait kötötte csokorba, ismét nagy feltűnést keltett nemzetközi történész körökben. Nagy összefüggéseket vizsgáló munkái mellett kiemelkedő elemzést adott Szekfű Gyula történetírói munkásságáról, élete utolsó évtizedében pedig a kora újkori századok Magyarországa eddig feltáratlan paraszti iparának, a szűr, vagy szürke posztó készítésének és kereskedelmének miniciózus regionális történetét tárta fel. A kilencvenes évtizedben sorra jelentek meg tanulmányai e témából. A tíz fejezetre tervezett kötetének hét fejezete készült azonban csak el. Behatóan elemezte a harmincadvám történetét.

Az MTA levelező tagja 1962. április 6-tól, rendes tagja 1970. február 4-től, elnökségi tagja 1967-75-ben és 1985-90-ben, 1975-1985 között pedig alelnök. Akadémiai székfoglalóját Kilenced és földesúri dézsma a XVII. századi Magyarországon címmel 1963. január 21-én, rendes ragsági székfoglalóját pedig Közép-Kelet-Európa és a nemzetközi kereskedelem a XVI-XVII. században címmel 1970. június 1-én tartotta. Több díjat is elnyert, így 1949-ben a Kossuth-díjat, 1978-ban az Állami Díjat, 1986-ban pedig az Akadémiai Aranyérmet. 1965-75-ben a The Economic History Review, 1970-92-ben a Jahrbuch für Wirtschaflgeschichte szerkesztőbizottsági tagja, 1973-92-ben az Acta Historica főszerkesztője.

Fő művei: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon. Századok, 1948., 1949.; A nemzeti összefogás kérdése a Rákóczi-szabadságharcban. Századok, 1954.; Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV-XVII. században. Bp., 1963.; Die ungarische Agrarentwicklung im 16-17. Jahrhundert. Abbiegung vom westeuropäischen Entwicklungsgang. Bp., 1964.; Történetszemlélet és történettudomány. Bp., 1977.; The Transylvanian route of Levantine trade at the turn of the 15th and 16th centuries. Bp., 1980.; Szocializmus és nemzettudat a felszabadulás utáni magyar fejlődésben. In: Az új Magyarország 40 éve. Társadalom, politika, gazdaság, kultúra. Tudományos ülésszak. Budapest, 1984. december 10-12. Szerk.: Kulcsár Kálmán - Pritz Pál. Bő., 1985.; Európa a 16-17. században. Magyarország története. 3. kötet. Bp., 1985.; Történelem és nemzettudat. Bp., 1987.; Az európai abszolutizmus problémái a 16-17. században. In: Szomszédok hármas tükörben : A Magyar - Csehszlovák Történész Vegyesbizottság negyedszázada, 1959-1984. Szerk. Szarka László. Bp., 1987.; A harmincadvám eredete. Bp. 1990.; A Levante-történetírás fordulata 1879 és 1918 között. Századok, 1993.; Hungary and the European Economy in Early Modern Times. Aldershot, 1994.; A debreceni posztószövők legrégibb céhszabadalma. Egy 14. század végi oklevél utóélete. Századok, 1995.; A közép-kelet-európai régió és Csehország. Kora újkori előzmények. Magyar Tudomány, 1995.; Aba, kebe, igriz. Posztófajták a hódoltsági török vámnaplókban a 16. század derekán. Történelmi Szemle, 1997.; "Platea chapo ucza vocata." A hazai posztóipar 16. századi történetéből. Századok, 1998.; A harmincadvám az Anjou-korban és a 14-15. század fordulóján. Történelmi Szemle, 1999.; A vidéki posztóipar az északkeleti országrészen a 15-17. században. Századok, 2001.; Szürkeposztó, szűrposztó, szűr. Bp., 2003.

Róla szóló irodalom: Tanulmányok Pach Zsigmond Pál 65. születésnapjára. Történelmi Szemle, 1984.; Berend T. Iván: Pach tanár úr. In: Gazdaság, társadalom, történetírás. Emlékkönyv Pach Zsigmond Pál 70. születésnapjára. Szerk.: Glatz Ferenc. Bp., 1989.; Berend T. Iván. Pach Zsigmond Pál. Magyar Tudomány, 2002.; Gunst Péter: Pach Zsigmond Pál. (1919-2001.) Századok, 2002.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár