Rasszista hadsereg űzte ki a nácikat Párizsból

A legtöbben, akik a világháborúban a náci Németország ellen fogtak fegyvert, azt remélték, hogy a diktatúra felett aratott győzelemmel a több millió zsidó életét kioltó agresszív rasszizmussal is leszámolnak majd. A BBC 4 rádió Document című műsora szerkesztői azonban most arra találtak bizonyítékokat, hogy a Szabad Franciaország erőinek kétharmadát képező fekete gyarmati katonák nem vonulhattak be a felszabadított francia fővárosba.

Történt ez annak ellenére, hogy 1940 júniusában, amikor Franciaországot elfoglalták a németek, 17 ezer nyugat-afrikai gyarmati katonát mészároltak le. Legtöbbjüket, miután letették a fegyvert, a bevonuló csapatok ölték meg, hiszen ők a hódítók szemében egy alsóbbrendű, állatias faj tagjai voltak. Éppen ezért jelentett volna bosszút a számukra is, amikor a szövetséges erők 1944 augusztusában Párizs felszabadítása mellett döntöttek.

Charles de Gaulle ekkor nyilvánvalóvá tette, hogy szeretné, ha az ő csapatai vezetnék a felszabadító erőket. A szövetséges főparancsnokság ezzel egyetértett, de volt egy feltételük: a feketék és arab származásúak nem vehettek részt mindebben. 1944 januárjában Eisenhower kabinetfőnöke, Walter Bedell Smith vezérőrnagy egy bizalmas bélyegzővel ellátott emlékeztetőben azt írta: „több mint kívánatos, hogy a fentebb említett alakulatokban fehérek szolgáljanak”.

A döntés nem volt meglepő, hiszen a korban az amerikai hadseregben éles szegregáció folyt, és egészen a háború végéig azt sem engedték, hogy a fehér és fekete katonák közös alakulatokban harcoljanak. Mivel azonban ezt az elvet a brit hadseregben egyáltalán nem érvényesítették, hiszen a gyarmati alakulatokban nagyszámú indiai, vagy fekete katona is szolgált, felmerült, hogy ők esetleg tiltakozhatnak a hasonló döntések ellen. Erre azonban nem került sor.

Mivel a francia alakulatokban a fehérek aránya átlagban 40 százalék volt, ezért furcsa döntés született: a csapattesteket az angolok észak-afrikai és közel-keleti katonáival töltötték fel. De Gaulle így végül maga vezethette csapatait a városba, bár annak legnagyobb része spanyolokból állt: egy részüket pedig épp a korábbi francia vezetés internálta, amikor a polgárháborúból Franciaországba szöktek.

A feketékre még ennél is kegyetlenebb sors várt: bár Franciaországért kiemelten sokan ontották vérüket, a háború végével egyszerűen kidobták őket a seregből, és mindannyiukat kitoloncolták az országból, 1959-ben pedig a nyugdíjukat is megszüntették.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. Az EU főbb intézményei, működése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 26 éves az Európai Unió