Húsz éve alakult meg az Ellenzéki Kerekasztal
2009. március 22. 09:41 MTI
Korábban
Háromoldalú négyszögletű kerekasztal
Miután május 24-én az Ellenzéki Kerekasztal elfogadta Pozsgay Imrét tárgyalópartnernek az MSZMP részéről, május 30-án nyilvánosságra hozták az MSZMP KB új tárgyalási javaslatát: eszerint négyoldalú megbeszéléseket kellene tartani úgy, hogy az asztal egyik oldalán az MSZMP, a másikon az Ellenzéki Kerekasztal, a harmadikon a többi független szervezet képviselői, a negyediken pedig megfigyelők foglaljanak helyet.
Június 2-án az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal egyeztető tárgyalásainak első fordulója eredmény nélkül ért véget, 10-én azonban sikerült megállapodni. Ennek nyomán 1989. június 13-án az Országház épületében megkezdődtek a Nemzeti Kerekasztalnak keresztelt politikai egyeztető tárgyalások az Ellenzéki Kerekasztal és a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint a társadalmi szervezetek és mozgalmak, az ún. harmadik tárgyalófél között a demokratikus átmenet politikai és jogi feltételeiről, a többpárti demokratikus jogállam kialakításáról. A tárgyalások végeredményben egy új, demokratikus, az állampolgárok szabadságjogait széles körben biztosító alkotmányos rendszer létrehozásához vezettek, s ennek fontos lépéseként 1989. október 23-án kihirdették az alkotmány módosítását, s kikiáltották a Magyar Köztársaságot.
Az Ellenzéki Kerekasztal egysége gyakorlatilag a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásait lezáró megállapodás 1989. szeptember 18-i aláírásakor bomlott meg. A dokumentumot a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) külön záradékkal látta el, az SZDSZ és a Fidesz viszont nem írta alá, mert elfogadhatatlan volt számára a köztársasági elnök nép általi, a parlamenti képviselőválasztások előtti - közvetlen - megválasztása. Hivatalosan az EKA 1990. április 27-én fejezte be működését.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Ókor
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya
- Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban?
- A fáraó és Ozirisz újjászületése – Tutanhamon sírjának titkos rítusa
- Dániából származhat a legendás Sutton Hoo-i sisak?
- Rendkívül értékes római hadizsákmányt fedeztek fel Utrecht közelében
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban 20:47
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai 19:03
- Batthyány Gyula koncepciós pere 18:05
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában 16:13
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34