Az arany évszázad hétköznapi valósága

A mintegy 70, augusztus 9-ig látható mű bemutatja, hogy "miként tudták megközelíteni a kor holland festői a mindennapok valóságát" - nyilatkozta a tárlat kurátora. Norbert Middelkoop szerint Amszterdam, "Európa akkori gazdasági fővárosa" urai fűszer- vagy gabonakereskedők voltak, vakmerő hajósok, akiknek kereskedelmi flottája Indiában és Amerikában egyaránt létrehozta az üzleti kapcsolatokat. Ez az elit a polgárőrség "nagyon zárt klubjaiba" tömörült: "Ettek, ittak, miközben megbeszélték az üzleti és a városi ügyeket" - tette hozzá a kurátor. A polgárőrség tagjai mindig csoportosan örökíttették meg magukat, a legillusztrisabbak színes egyenruhákban, fegyverekkel pózoltak, mint ahogyan arról egy Werner Jabobsz van den Valckert-festmény is tanúskodik.

E polgári hatalom másik fontos tevékenysége a jótékonysági intézmények működtetése volt, amelyeket egy "régenstanács" kormányzott. Erről is láthatók csoportképek, feketeruhás, fehér csipkegallért viselő férfiak és nők. Több árvaházat is létrehoztak és 1613-tól Amszterdamban betiltották a koldulást. "Akkoriban úgy gondolkodtak, hogy a gazdagoknak gondoskodniuk kell arról, hogy senki ne szenvedjen semmiben hiányt. Csak akkor gazdagodhattak tovább, ha a társadalom jól működött" - jegyzi meg Middelkoop.

A Dam tér, az amszterdami turizmus egyik központja és a városháza impozáns épülete az Arany Évszázad festőinek egyik kedvenc témája volt. "Amszterdam gazdasági sikerének egyfajta emblémája volt egész Európában. Ez a fajta festmény nagyon kelendő volt külföldön. Még XIV. Lajos francia király és a Mediciek gyűjteményében is volt belőle. Ezzel is mutatták, hogy van kapcsolatuk a várossal" - magyarázta a művészettörténész. Látható továbbá egy zöldségárus, aki a kordéját tolja, a befagyott csatornákon korcsolyázó tömeg, a kikötő felé közeledő sok-sok vitorlás is.

Egy tucatnyi amszterdami látkép emlékeztet arra, hogy a helyiek mennyire szerették az ilyen festményeket. Jacob van Ruisdel egyik képén Amszterdam úgy jelenik meg, mint egy szürkéskék vonal a láthatáron, körülötte szélmalmok és zöldülő rétek. Egy Rembrandt-töredék, amelyet egy tűzvészből mentettek ki, egy sebészt ábrázol profilból, amint egy kettévágott koponyát tart a kezében, és a halott agyának rózsaszín lebenyeit vizsgálja. Ez egyike a kiállítás öt "anatómiai leckéjének", amelyek a város sebészborbélyairól készültek és bemutatják a kor tudományos kíváncsiságát.

Ezek a nyilvános oktatások, amelyeket egyetemi orvosok tartottak, több napig is eltarthattak. Minden évben télen tartották őket, hogy elkerüljék a bemutatóhoz használt, többnyire halálra ítélt bűnözők holttestének gyors oszlását.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére