Zöld-aranyba öltöznek a halhatatlanok

2009. március 12. 15:23 MTI

Háromszázhetvenöt éve, 1634. március 13-án jött létre a Francia Akadémia. A negyven tagú, ünnepi alkalmakkor zöld-arany hímzésű frakkban megjelenő testületet a "halhatatlanok" jelzővel is szokták illetni - ez nem dicsőségükre vagy várható élettartamukra utal, hanem az akadémia pecsétjére, amelyen "a halhatatlanságnak" mottó olvasható.

Korábban

A XIII. Lajos király főminisztere, Richelieu bíboros támogatásával létrejött intézmény célja a francia nyelv védelme, csiszolása, tökéletesítése, kiemelése "a barbár nyelvek tömegéből".

A tagok feladata a francia kultúra külföldi népszerűsítése mellett a francia akadémia értelmező szótárának kiadása. Ebben megjelölik a mindenkori szóhasználatot, hogy a szó melyik nyelvi csoportba tartozik és használatát javasolják-e. Az ülések végén - időt adva az elmélkedésre - felolvassák a következő alkalommal megvitatandó szavakat is. A szótárból eddig nyolc kiadás jelent meg, az első 1694-ben, az utolsó 1935-ben, jelenleg a kilencediken dolgoznak, amelynek kötetei 1992 óta látnak napvilágot.

A negyven tag tisztsége haláláig tart, igen ritka esetben ki is zárhatók. Erre utoljára a második világháború után volt példa, amikor náci kollaboráció miatt négy akadémikust távolítottak el. A megürült helyekre a tagok választanak a pályázók közül, az új tag székfoglaló beszédét teljes terjedelmében közli a Le Monde című napilap.

A beszédben méltatni kell az elődöt is, így a francia szellemi élet jelesei olykor az elhunyt iránti személyes ellenszenvük miatt nem akartak halhatatlanok lenni. A döntést jóváhagyja a köztársasági elnök, de ez csak formalitás. (Eddig csak 1958-ban emelt kifogást De Gaulle Paul Morand ellen, a tíz év múlva megválasztott költő érthető okokból mellőzte a tisztelgő látogatást az államfői palotában.) A tagok megszólítása maitre, ünnepi egyenruhájuk zöld-arany hímzésű fekete frakk. Mivel ennek elkészítése hosszabb időt igényel, a székfoglaló és a beiktatás között olykor több hónap is eltelik.

Az akadémiának eddig 718 tagja volt (közülük csak 6 nő), az írók mellett államfők, tudósok, politikusok, egyházi személyiségek. Soknak már a nevére sem emlékeznek, ugyanakkor nem lett halhatatlan egyebek között Balzac, Diderot, Flaubert, Moliere, Proust és Zola. Jean-Paul Sartre-t ugyan beválasztották, de ő nem kért a tagságból. A mostani testület legidősebb tagja a százegy éves Claude Lévi-Strauss etnológus, szociológus, a legfiatalabb az ötvenhét éves Jean-Christophe Rufin orvos és író, legrégebben, 1966 óta a kilencven éves Maurice Druon politikus, író halhatatlan. Utoljára Simone Veil asszonyt, az Európai Parlament első elnökét választották meg, egy hely 2008 óta üres.