Reneszánsz géniusz Budapesten

2009. február 6. 12:04

Leonardo da Vinci újjáépített találmányai mellett Mona Lisa mosolyának titkaira is választ kaphatnak az érdeklődők a VAM Design Center pincéjében, ahol február 7-étől a Da Vinci - A Géniusz című nemzetközi vándorkiállítás tekinthető meg.

Korábban

A találmányoktól a Jézus-összeesküvésig

Végre Budapestre is megérkezett a szervezők szerint a mester életművéből valaha megalkotott legteljesebb és legrészletesebb utazó tárlat. A kiállítás Leonardo da Vinci teljes életművét bemutatja: a látogatók megismerhetik, mint feltalálót, művészt, anatómust, szobrászt, mérnököt, zenészt és építészt. "Ezt a kiállítást Leonardo da Vinci életművét ünnepelve hoztuk létre, azzal a céllal, hogy az emberek a világ bármely részén megcsodálhassák e briliáns elme alkotásait" – nyilatkozta a tárlat bemutatóján Bruce Peterson, a Grande Exhibition alapítója és vezetője.

Fotó: origo/Gebauer Hanga

De ki is volt a zseniális művész és feltaláló, akinek örökségét mind a mai napig nem sikerült megnyugtatóan tisztázni? Az egyébként sem egyszerű kérdésre azért sem lehet választ adni, mert a férfi alakja a művészet, a tudomány és a technika világának emblematikus alakjaként már sok ponton beleolvadt a tudományos fantasztikum világába, tudását és találmányait pedig az amerikai kalandfilmektől egészen az összeesküvés-elméletek híveinek világáig mindenki szeretné kiaknázni. Pár évvel ezelőtt egyébként is minden Leonardo képeitől volt hangos: a Jézus-összeesküvés egyik központi alakjaként a géniusz képein turisták és önjelölt kalandorok ezrei próbálták megtalálni a Dan Brown által vizionált kódokat.

Fotó: MTI

Azt persze nem tudhatjuk, hogy ez kinek sikerült, az viszont biztossá vált, hogy - még ha talán plágiumra épült is – a középkori kódfejtés soha nem látott anyagi hasznot hozott a zseni örökségét kiaknázók számára. Azzal azonban sem ők, sem pedig a laikus olvasók nem foglalkoztak, hogy hol húzódhatnak a Leonardo életével kapcsolatos valódi információk, és a fantázia világának határai.

Az mostanra biztosnak tűnik, hogy Leonardo 1452. április 15-én született Vinciben, egy középkori vár és a Montalbano hegyei által övezett kis falucskában, Ser Piero di Antonio jegyző fiaként. Anyjával kapcsolatban az elmúlt években derült ki, hogy egy Közel-Keletről, vagy Afrikából származó rabszolga lehetett. Erről azonban, mint ahogy a maestro korai éveiről, igen keveset tudunk. Tehetségének és esetleges inaskodásának azt megelőzően, hogy 1469-ben Verrocchio firenzei műhelyéhez csatlakozott volna, még szülőfalujában sincs írásos nyoma. Azt sem tudni, hogy legkorábbi, 1473-as rajza előtt készített-e másokat is.

Fotó: origo/Gebauer Hanga

A reneszánsz mester karrierje ezt követően ívelt fel, hamarosan már Velence, Milánó, Firenze, Róma és Franciaország felkérésére dolgozott. 1478-ban megfestette a Madonna Benois-ként ismert képet, két évvel később már a Mediciek szolgálatába állt. Ezután 2-3 évente változtatta helyét, dolgozott a Sforzáknak, Cesare Borgiának, I. Ferenc francia királynak, de több Medicinek is. Mindeközben olyan művek kerültek ki a keze alól, mint az Angyali üdvözlet (1478), Szent Jeromos (1480-82), Sziklás Madonna (1483-86), A hermelines nő (1488-90), a Zenész képmása (1490) vagy a mai napig használt, az emberi test arányait tökéletesen ábrázoló Vitruvianus (1490).

1495-ben kezdte meg az Utolsó vacsora munkálatait, Milánó hercegének felkérésére. Közel 3 évig készítette a művet, több tucatnyi előtanulmányt rajzolva, figyelembe véve a terem fényviszonyait is. Az eredmény egyedülálló: nem csupán újszerű technikájával, de vallástörténeti jelentőségű ábrázolásával is azonnal hírnevet vívott ki művének. 1503-ban felkérték az Anghiari csata megfestésére, amelyhez hasonló komoly előkészítési munkálatokkal látott neki, mint az Utolsó vacsora esetében tette, de soha nem fejezte be művét. A képet nemrégiben fedezték fel újra – a vázlat felmérésének és restaurálási lehetőségének megbecslése jelenleg is tart.

Ekkor kezdte festeni leghíresebb művét, amelyet egészen haláláig alakított-javítgatott: a Mona Lisát. Ebből a korszakból való még a Léda és a hattyú (1506-08), Szent Anna harmadmagával (1510), Keresztelő Szent János (1513-16) festményei valamint Önarckép (1515) néven elhíresült rajza is. 1517-ben Amboise-ba, I. Ferenc udvarába költözött, ahol a király első festője, mérnöke és építésze címen említik a feljegyzések.

Fotó: MTI

Leonardo szinte egész életében kéziratokat és jegyzetfüzeteket töltött meg feljegyzésekkel és rajzokkal, gondolataival, elképzeléseivel, sőt személyes dolgaival is. Ezekből a jegyzetekből ismerte meg az utókor találmányait, mechanikai, matematikai, asztronómiai, fizikai, földrajzi, botanikai, kémiai és anatómiai feljegyzéseit; festészet és szobrászat elméleti és gyakorlati megfigyeléseit; fény- és árnyékelméletét, optikai és perspektivikus felfedezéseit. Ezekből a jegyzeteiből bizonyítható, hogy melyik művét mikor adta át a megrendelőnek és mikor kezdett vele foglalkozni; hogy rendszeresen boncolt hullákat, tökéletesítve anatómiai ismereteit.

Leonardo da Vinci 1519. május 2-án, 67 éves korában halt meg Franciaországban. Életét mindezen részletek ellenére szinte ugyanolyan titokzatosság lengi körül, mint műveit. Bár sokan próbálták és próbálják megfejteni üzeneteit, alkotásait, Leonardo mégis marad az aki volt: a titokzatos zseni.