Párizsban született az anarchisták szimbóluma

Az albumból megtudható, hogy azok tévedtek, akik úgy gondolták: egy 19. századi francia szabadgondolkodó, bizonyos Pierre-Joseph Prudhon az ötletgazda, valamint azok is, akik szerint ez a jel volt látható annak a spanyol milicistának a sapkáján, aki azáltal vált ismertté, hogy megfestették Buenaventura Durruti köztársaságpárti vezető társaságában az 1936-39-es polgárháború idején. Ezek csupán városi legendák voltak - írta a Corriere della Sera című olasz lap, amely megszólaltatta az igazi szerzőt, Tomás Ibanezt, katalán menekültek anarchista fiát.

Ibanez elmondta, hogy 1964-ben Párizsban a körbe fogott A betűt javasolta szimbólumként a francia Fiatal Libertáriusoknak. A jelnek kezdetben nem volt sikere, más francia anarchista mozgalmak nem is vették át. Két évvel később a milánói testvérszervezet, a Liberális Ifjúság fogadta magáénak, innen terjedt el egész Olaszországban. De tovább akkor sem jutott. 1968 májusában például Párizsban, ahol pedig akkor erősen fellendült az anarchista mozgalom, szinte soha sem jelent meg.

Csak az 1970-es években kezdett a jelkép ma már nehezen felkutatható csatornákon keresztül szabadon közlekedni a világban. Először csak a szabadelvű világban, majd a legelképzelhetetlenebb körökben: a punkoknál, a művészetben - mindenekelőtt a graffitiken - a divatban, a reklámban egészen addig, míg az Eastpack amerikai cég is méltónak találta hátizsákjai márkájának. Ez utóbbi a jel varázserejét, de egyben a tömegfogyasztásra buzdító cégek falánkságát is bizonyítja.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?