Iszlám forradalom űzte el a keleti despotát
2009. január 16. 10:39 MTI
"Elment!" - hozták az iráni lapok szalagcímei, miután Mohammad Reza Pahlavi sah 1979. január 16-án elmenekült az országból. A 30 évvel ezelőtti események a monarchia végét és az iszlám köztársaság közelgő megszületését jelentették.
A "Királyok királya" aznap 13.00-kor elrepült Egyiptomba. Élete hátra lévő másfél évében sok helyütt megfordult, köztük az Egyesült Államokban, végül 1980. július 27-én Kairóban halt meg 60 éves korában, rákbetegségben. A sahot az utca hatalma kényszerítette a sahot a menekülésre. Nem sokkal később, 1979. február 1-én diadalmasan visszatért Franciaországból Ruhollah Khomeini ajatolláh. A forradalom végül február 10-én diadalmaskodott a hadsereg átállásával.
A vég már egy évvel korábban, 1978 januárjában elkezdődött, amikor az Etelatban megjelent egy megrendelt, a száműzetésben élő ajatolláhot gyalázó cikk. Iszlám teológus diákok tüntetéseit fojtották vérbe, és az áldozatok temetései újabb tüntetésekhez és megtorlásokhoz vezettek. Ehszan Naragi iráni szociológus, aki annak idején gyakran beszélgettek a sahhal, a francia hírügynökségnek elmondta, hogy az uralkodó "ragyogott, amikor nyugalom volt, de máskor teljes tanácstalanságba zuhant. Nem fogadott el semmilyen bírálatot és nem volt hajlandó meghallani a rossz híreket".
Ryszard Kapuscinski neves lengyel történész-újságíró szerint a sah csak halvány másolata volt apjának, Reza Hánnak, aki 1925-ben megalapította a Pahlavi-dinasztiát. A Sahinsah című könyvében egy 1926-ban készült fotó alapján jellemezte őket: a kisfiút, aki "természettől fogva gyenge és bizonytalan" volt, és aki erőnek erejével megpróbált "despota, kíméletlen apjához hasonlítani".
Mohammad Reza Pahlavi Svájcban nevelkedett, majd 1941. szeptember 16-án apja örökébe lépett, akit lemondásra kényszerítettek a szövetséges erők és a szovjetek, mivel nem találták elég semlegesnek a náci Németország elleni háborúban. A valódi hatalom a miniszterelnök kezébe került, 1951-ben Mohammed Moszadek vette át ezt a tisztséget. A nacionalista, nagyon népszerű Moszadek volt az, akinek sikerült keresztülvinnie az addig az Anglo-Iranian Oil Company által kiaknázott iráni olaj államosítását. Az Egyesült Államok azonban nem volt biztos lojalitásában, és 1953-ban megbuktatták egy, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által irányított puccsal.
A sah hadseregét a Perzsa-öböl csendőrévé tette, a politikai rendőrséget pedig minden lehetséges ellenzék elnyomásának eszközévé. 1957-ben hozta létre a rettegett SZAVAK-ot, a CIA és az izraeli titkos szolgálat, a Moszad segítségével. Az olajjövedelmek a sahot az amerikai hadiipar egyik legjobb vevőjévé tették és Washington a szovjet befolyás elleni bástyává tette őt. 1963-ban megindította a Fehér Forradalmat, egy széles körű reformot, egyúttal szavazati jogot adott a nőknek, amivel kihívta a síita vallási vezetők haragját. Az Irán a 20. században című könyv szerzői szerint a főpapok attól féltek, hogy elvesztik nagybirtokaikat és az ország még inkább elnyugatosodik. Éppen ez utóbbi ellenzésével vált ismertté Khomeini ajatolláh, aki elsőként szállt szembe a monarchiával és emiatt 1964-ben száműzetésbe kényszerült.
A sah gigantikus modernizációs programot indított el az infrastruktúrákban és az iparban. A nagy gazdasági hatalmak sorban álltak Teheránban, hogy haszonélvezői legyenek az olajmannának, miközben szemet hunytak az önkényuralom felett. 1975-ben az uralkodó megalakított egy egységes pártot, a Rasztakizt, amelyhez minden iráni csatlakozhatott. Naragi szociológus szerint Jimmy Carter amerikai elnököt (1977-1981) leszámítva a sahot egyetlen szövetségese sem figyelmeztette az emberi jogok ügyében. És nem látták azt sem, hogy uralma a végéhez közeledik.
A gazdasági válság, amelyet az 1973-as olajsokk tovább hevített, a szegény rétegeket sújtotta, akiket felháborított a rezsimhez közel állók gazdagságának fitogtatása. A monarchia Nagy Kürosz perzsa királyig visszanyúló, 2500 éves évfordulójának 1971-es elképesztően fényűző ünnepségei jól illusztrálták a növekvő szakadékot az "Árják Fénye" és népe között.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
- Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
- A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
- A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
- A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
- Akire a bakó negyedszer is lesújtott
- A nevettetés és az önirónia nagymestere volt Kabos László tegnap
- Utasszállítóból lett hadihajó az óceán királynője, a Queen Mary tegnap
- A brüsszeli Bartók-fesztivál szakmai előadásokkal és koncertekkel várja az érdeklődőket tegnap
- Korunk kettőssége rajzolódik ki a Szépművészeti Múzeum Kitalált világok című kiállításán tegnap
- A Szent Szövetség egyesítette Európa nagyhatalmait a forradalmak ellen tegnap
- Többször kerültek életveszélybe a Földet vitorlással megkerülő Fa Nándorék tegnap
- A felekezetek területi elkülönülését alapozta meg az augsburgi vallásbéke 2024.09.25.
- John Bonham tragédiája egyben a Led Zeppelin végét is jelentette 2024.09.25.