Klímaváltozás hozta el a Római Birodalom bukását
2008. december 9. 09:53 Science Daily
A Római Birodalom bukásáért egy több száz éven át tartó globális felmelegedés volt a felelős - állítja egy amerikai és izraeli geológusokból álló kutatócsoport.
A szakértők egy Jeruzsálemhez közeli barlang cseppkövein végzett kémiai analízis alapján készítették el a Mediterráneum i.e. 200 és i.sz. 1100 közötti részletes klímatérképét. A Quaternary Research tudományos szaklap hamarosan megjelenő számában olvasható elemzés szerint az i.sz. 100-700 közötti egyre szárazabb időjárás okozhatta a rómaiak és bizánciak térségben gyakorlott hatalmának elvesztését is.
A John Valley professzor és Ian Orland doktori hallgató által végzett kutatás során a Jeruzsálemhez közeli Szorekh barlang álló cseppköveit elemezték. A szakértők szerint ez olyan, mintha a fák évgyűrűit vizsgálnánk: az egyes rétegek esetében azonban itt nem a szélességet mérték és elemezték, hanem a kémiai összetevők arányát.
Az oxigénizotópok arányának mérése és más kémiai vizsgálatok alapján kiderült, hogy a cseppkövek i.e. 200 és i.sz. 1100 között nőttek meg. A korábbi, általában apró fogorvosi fúrókkal vett mintákon végzett kutatások 10-100 éves pontossággal jelezték az eseményeket, ám a mostani tesztek során egész más irányból közelítették meg a mintákat. Azokba ugyanis a milliméter alig századrészét kitevő ion mikroszondákat fecskendeztek, amelyek a korábbi teszteknél legalább 100-szor részletesebb eredményeket hoztak. Ennek alapján az egyes évek, sőt évszakok időjárási viszonyaira is következtetni lehetett.
A vizsgálat kimutatta, hogy a Mediterráneum keleti térségében i.sz. 100 körül lett szárazabb az időjárás, amink hatására a római uralom egyre jobban meggyengülhetett. Bár a kutatók az összefüggéseket nem tudják minden kétséget kizáróan bizonyítani, „ez egy nagyon érdekes párhuzam”.
A vizsgálatok ezzel nem értek véget: a szakemberek most a 19 ezer éves mintákon végzik el ugyanezeket a teszteket, amikor a globális felmelegedés során 4-5 Celsius fokkal emelkedett meg az átlaghőmérséklet. Ennek segítségével talán sikerült megérteni, hogy az időjárási változások miként követik az hőmérséklet gyors emelkedését.
A kutatók reményei szerint a barlangban talált mintákkal az Antarktiszon és Grönlandon készített klímatérképhez hasonló mintát kaphatnak majd, ami azért is lesz érdekes, mert a világnak erről a területéről még sosem készítettek hasonlót.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

Ókor
- 50 millió összetört edényből jött létre Róma egyik dombja
- India és Mezopotámia civilizációit kötötték össze Kelet-Irán titokzatos városai
- Olasz és lengyel régészek megtalálhatták a négy elveszett egyiptomi naptemplom egyikét
- Nem csak a bűnözők rejtőztek el az ókori Róma katakombáiban
- Ókori zsoldosvezér sírjára bukkantak Egyiptomban
- Ma sem tudni biztosan, mi állíthatta meg Hannibált Róma kapujában
- Napjaink óriáskikötőivel is felvenné a versenyt az ókori Rómát életben tartó Ostia
- A múlt építészete szolgálhat megoldásokkal a fenntarthatóságra és a környezetkímélésre
- Visszatér a Savaria Történelmi Karnevál
- Bár első szent királyunk édesanyja volt, máig számtalan rejtély övezi Sarolt fejedelemasszonyt 16:20
- Apja ellenállását legyőzve talált utat a matematikához a sokoldalú természettudós, Blaise Pascal 14:40
- Apponyi Geraldine és Zogu király különleges esküvője 13:25
- Pénzfeldobás után nyerte el az első repülés jogát az ifjabb Wright fivér 11:50
- Életébe került legnagyobb győzelme a különc Nelson admirálisnak 08:52
- A budai mesevilág, ahol már több mint 70 éve gyermekek őrködnek a vasúti forgalom felett 07:25
- Gondtalan szórakozásunkért felelt 36 éven át a Széchenyi-hegyi tévétorony tegnap
- 10 tény a burgonyáról tegnap