Klímaváltozás hozta el a Római Birodalom bukását

A szakértők egy Jeruzsálemhez közeli barlang cseppkövein végzett kémiai analízis alapján készítették el a Mediterráneum i.e. 200 és i.sz. 1100 közötti részletes klímatérképét. A Quaternary Research tudományos szaklap hamarosan megjelenő számában olvasható elemzés szerint az i.sz. 100-700 közötti egyre szárazabb időjárás okozhatta a rómaiak és bizánciak térségben gyakorlott hatalmának elvesztését is.

A John Valley professzor és Ian Orland doktori hallgató által végzett kutatás során a Jeruzsálemhez közeli Szorekh barlang álló cseppköveit elemezték. A szakértők szerint ez olyan, mintha a fák évgyűrűit vizsgálnánk: az egyes rétegek esetében azonban itt nem a szélességet mérték és elemezték, hanem a kémiai összetevők arányát.

Az oxigénizotópok arányának mérése és más kémiai vizsgálatok alapján kiderült, hogy a cseppkövek i.e. 200 és i.sz. 1100 között nőttek meg. A korábbi, általában apró fogorvosi fúrókkal vett mintákon végzett kutatások 10-100 éves pontossággal jelezték az eseményeket, ám a mostani tesztek során egész más irányból közelítették meg a mintákat. Azokba ugyanis a milliméter alig századrészét kitevő ion mikroszondákat fecskendeztek, amelyek a korábbi teszteknél legalább 100-szor részletesebb eredményeket hoztak. Ennek alapján az egyes évek, sőt évszakok időjárási viszonyaira is következtetni lehetett.

A vizsgálat kimutatta, hogy a Mediterráneum keleti térségében i.sz. 100 körül lett szárazabb az időjárás, amink hatására a római uralom egyre jobban meggyengülhetett. Bár a kutatók az összefüggéseket nem tudják minden kétséget kizáróan bizonyítani, „ez egy nagyon érdekes párhuzam”.

A vizsgálatok ezzel nem értek véget: a szakemberek most a 19 ezer éves mintákon végzik el ugyanezeket a teszteket, amikor a globális felmelegedés során 4-5 Celsius fokkal emelkedett meg az átlaghőmérséklet. Ennek segítségével talán sikerült megérteni, hogy az időjárási változások miként követik az hőmérséklet gyors emelkedését.

A kutatók reményei szerint a barlangban talált mintákkal az Antarktiszon és Grönlandon készített klímatérképhez hasonló mintát kaphatnak majd, ami azért is lesz érdekes, mert a világnak erről a területéről még sosem készítettek hasonlót.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Ókor

• 50 millió összetört edényből jött létre Róma egyik dombja
• India és Mezopotámia civilizációit kötötték össze Kelet-Irán titokzatos városai
• Olasz és lengyel régészek megtalálhatták a négy elveszett egyiptomi naptemplom egyikét
• Nem csak a bűnözők rejtőztek el az ókori Róma katakombáiban
• Ókori zsoldosvezér sírjára bukkantak Egyiptomban
• Ma sem tudni biztosan, mi állíthatta meg Hannibált Róma kapujában
• Napjaink óriáskikötőivel is felvenné a versenyt az ókori Rómát életben tartó Ostia
• A múlt építészete szolgálhat megoldásokkal a fenntarthatóságra és a környezetkímélésre
• Visszatér a Savaria Történelmi Karnevál