A kis szigeteket kedvelték a Karib-térség őslakói
2008. november 27. 08:27 Times Online
Téves az a felfogás, amely a nagy szigeteknek nagyobb fontosságot tulajdonít, mint a kisebbeknek az emberi faj kirajzása során - állítják amerikai kutatók, akik a karibi szigetvilág benépesülését vizsgálták.
A régészek feltételezése szerint a Karib-szigetvilág benépesítése Dél-Amerika felől történhetett. Meggyőződésük szerint az őskori népesség azért preferálhatta a nagyobb szigeteket, mert azok jobban emlékeztették a tengeri utazókat a maguk mögött hagyott kontinensre. A nagyobb szigetek kedvezőbb életfeltételeket kínálnak, s változatosabb az élőviláguk is, ami jobb élelmiszerellátást biztosít. William Keegan, a Floridai Egyetem antropológus-professzora kollégáival viszont megcáfolta ezt az elméletet.
Eddig a térségben főleg Kubában, a Dominikai Köztársaságban és Puerto Ricóban folytak régészeti feltárások. Ám a kisebb szigetek sokkal többet elárulhatnak az őslakosság életmódjáról. "A nagyobb szigetekre alapozva írtuk a történelmet, s mindössze most fedeztük fel, hogy a kisebbek korábban népesültek be. Az emberek olyan területeken telepedtek le, ahol el sem tudtuk képzelni jelenlétüket azokban a korai időkben" - mutattak rá a kutatók. A floridai kutatók szerint a kisebb szigetek azért lehettek vonzóak, mert partjaik mentén jó halászati lehetőségek kínálkoztak. Ezeket a szigeteket nem borították erdőségek, vagyis jobb feltételeket biztosítottak a földművelésre, ráadásul vadászni is lehetett kisebb emlősökre.
"Rövid távon a kis szigetek több szempontból is kedvezőbb életfeltételeket kínálnak. Itt több a hal, jobb a széljárás, s kevesebb a moszkitó. Elégséges ivóvízzel, még ha kevesebb is volt a termőföld, az embereknek mindenük megvolt, amire szükségük lehetett" - emelte ki William Keegan, aki példaként az alig egykilométeres St. Lucia-szigetet hozta fel, ahol kerámialeletekre bukkantak. Utóbbiak az egykori településekre utalnak.
"A népvándorlásnak mindig komoly gazdasági okai voltak. Feltehetően könnyebb volt az egyik kis szigetről áthajózni a másikra, mint trópusi erdővel borított nagy sziget egyik végéből a másikba átküzdeniük magukat. A tenger volt az őskori gyorsforgalmi út" - hangsúlyozzák a kutatók, akik tanulmányaikat a Human Ecology című folyóiratban közölték.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59