Új Buddhát találtak Bámijánban
2008. november 11. 13:10
Hét évvel azután, hogy a tálibok felrobbantották az 1500 éves bámijáni Buddhákat Afganisztánban, egy francia és afgán régészekből álló kutatócsoport egy korábban nem ismert, 19 méter magas szobor töredékeit ásta ki a földből.
Korábban
A Zemaryalai Tarzi által vezetett régészcsoport a szobrot egy 7. századi kínai szerzetes, Hszüang Zeng naplója alapján fedezte fel. Eredetileg persze nem ez volt a cél: a régészek a feljegyzésekben szereplő, 300 méteres szobrot szerették volna megtalálni. A kutatók egyébként közel 30 éve keresik a hatalmas műalkotást, ám mindezt nem könnyítették meg az évtizedek óta tartó háborúk. Ráadásul 1996 és 2001 között, a tálib rezsim uralma alatt minden hasonló tudományos tevékenységet leállítottak az országban.
2001 márciusában aztán sokkolta a világ közvéleményét, amikor a szélsőséges milicisták felrobbantották a világ legmagasabb Buddha szobraiként ismert bámijáni alkotásokat, mondván azok nem illenek az iszlám tanításaiba. A rombolás közel egy hónapig tartott: először légelhárító ágyúkkal lőtték a szobrokat, majd később döntöttek a robbantások mellett.
Tarzi és munkatársai később az amerikai erők, majd az északi szövetség támogatásával kutattak tovább a térségben. Ennek mostanra lett meg az eredménye, és egy korábban ismeretlen Buddha darabjait fedezték fel. A szobor fejét és más részeit a szakértők szerint a 9. századi arab hódítás alatt pusztíthatták el. A feltárás helyszínét most visszatemették, hogy a maradványokat a kemény afgán tél mellett a fosztogatóktól is megóvják. A kutatások a tervek szerint a jövő nyáron folytatódhatnak majd.
Eközben a 300 méteres Buddhával kapcsolatban is új felfedezésekre került sor: eszerint a tálibok által felrobbantott szobrok - amelyeket talán újjáépíthetnek majd - egy különleges kapu részét alkothatták a hatalmas Buddha felé vezető úton.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 18:05
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 16:05
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén 15:05
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank 13:20
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap