Megtalálták Caligula meggyilkolásának helyszínét

Gaius Julius Caesar Augustus Germanicus (i.sz. 12-41), aki leginkább Caligulaként (Csizmácskaként) vált ismertté, volt a Római Birodalom harmadik császára Augustus és Tiberius után. Becenevét egyébként annak köszönhette, hogy gyerekkorában komplett légiós-felszereléssel ajándékozták meg, amelynek tartozéka volt a caliga, azaz a csizma. Meggyilkolását a szenátus tagjai tervelték ki, akik vissza akarták állítani a köztársaságot. A pretoriánusok azonban Caligula nagybátyját - Claudiust kiáltották ki császárrá, s ezáltal megmentették a monarchiát.

Maria Antonietta Tomei római régész szerint a folyosóra a Palatinus-dombon lévő császári palota alatt bukkantak. Az úgynevezett cryptoporticus teljes mértékben megfelel Suetonius római történetíró által a Császárok élete /Tizenkét életrajz című művében adott leírásnak. Suetonius szerint a pretoriánusok Cassius Chaerea testőrparancsnokkal az élen gyilkolták meg Caligulát.

Tomei professzor abszolút biztos abban, hogy a feltárt cryptoporticus az a bizonyos folyosó, ahol a császár meghalt. Annak ellenére, hogy a folyosón Claudius uralkodása idején dolgozó építők pecsétjei láthatók, a cryptoporticus már Caligula idején létezett, csupán később Claudius átépíttette. "Teljesen egyértelmű, hogy Claudius és nem Nero, ahogy általában hiszik, alakította ki a császári palota-együttest a Palatinus-dombon" - hangoztatta Tomei.

Suetonius, valamint Josephus Flavius szerint Caligula gyilkosai végeztek a császár feleségével, Caesoniával, valamint kislányukkal, Julia Drusillával is - a gyereknek szétzúzták a fejét a folyosó falán. Caligula holttestét elégették, hamvait pedig Augustus császár Tevere (Tiberis) partján lévő mauzóleumában helyezték el. Apjával, a népszerű és becsületes Germanicus tábornokkal ellentétben Caligula közmegvetés tárgyává vált kegyetlensége, kicsapongásai, beszámíthatatlansága és szexuális perverzitása okán.

A kutatók némelyike szerint Caligula gyilkolta vagy gyilkoltatta meg Tiberiust. Az ifjú császárra kezdetben kivetült apja népszerűsége, ám 37-ben, egy majdnem végzetessé vált betegség után viselkedése egyre kiszámíthatatlanabbá vált. Caligula megszabadult az összes vélt és valós vetélytársától, akiket száműzött, vagy meggyilkoltatott, vagyonukat pedig elkobozta. Caligula élő istennek nyilvánította magát. Suetonius szerint a császár vérfertőző viszonyt folytatott nővéreivel - Agrippinával, Drusillával és Julia Livillával, lovának, Incitatusnak pedig konzuli címet adományozott. Némely kutató azonban vitatja ezeket a történeteket, mondván, azok csupán Caligula ellenségeitől származnak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai