2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Kőkori Pompejii nyomait keresik Ausztriában

2008. október 17. 15:02 Spiegel Online

Kőkori Pompejii romjait keresi Ausztriában egy német geológus. Alexander Binsteiner szerint az osztrák Alpokban, a Mondsee tó partján állott egykoron az a település, amelyet egy ősi szökőár pusztított el. A falu 20-50 sárral betapasztott fakunyhóból állt. A nők kagylókkal díszített lenvászon ruhát hordtak, míg a férfiak ponchót és szandált viseltek.

Az i.e. 4. évezredben hasonló tóparti települések egyaránt megtalálhatók voltak a mai Ausztria, Franciaország, Olaszország és Svájc területén. A lakosok leginkább halászatból és vadászatból éltek: a földművesség és az állattartás még viszonylag gyermekcipőben járt, a tóparti településeken ritkaságszámba ment a tej és a sajt. A szemetet a házak mellé halmozták, s a mosogatással sem igen vesződtek: a régészek olyan edényekre bukkantak, amelyekben az ételmaradékok és a csontok a szó szoros értelmében beleégtek az agyagba.

Ami megkülönböztette a Mondsee tó partján élőket kortársaiktól, az a viszonylag fejlett fémművesség, ami ritkaságszámba ment a korabeli Európában. Ismerték a rézérc lelőhelyeket, ahogy a fémöntés fortélyait. A rézből különböző eszközöket és fegyvert készítettek. Fatörzsből vájt csónakjaikon bejárták a régió folyó menti településeit, ahol eladták termékeiket. Még Ötzi, a Dél-Tirolban 1991-ben megtalált jégember is mondseei rézből készült baltát tulajdonolt.



Alexander Binsteiner elmélete szerint i.e. 3200-ben a fegyverkovácsok települését természeti katasztrófa sújtotta: vesztüket a hegyről leszakadó óriási sziklatömb okozta, amely a tó déli partján zuhant a vízbe. Ötméteres hullámok támadtak, amelyek az ellenkező parton lévő települést elpusztították. A természeti csapás geológiai bizonyítékaira Alexander Binsteiner egyébként nemrég bukkant rá, amikor egy vihar fák százait csavarta ki gyökerestül a térségben, felfedve egy hajdani, a tó irányába zúduló kőgörgeteget.

Erwin Reprechtsberger linzi régész szerint Alexander Binsteiner elmélete magyarázatot adhat a Mondseei-kultúra rejtélyeire. "Ismeretes, hogy a térség i.e. 3200 körül váratlanul elnéptelenedett és majd ezer éven keresztül nem lakták. Előfordulhat, hogy a korabeli népesség a katasztrófa után elátkozottnak hitte a tó környékét" - vélekedett Erwin Reprechtsberger.



Az apokalipszis-elméletet tárgyi leletek is alátámasztják. 1872-ben fedezték fel a tó sekély vizében egy település maradványait: az iszapban tízezernél több leletre bukkantak: fegyvereket, így 595 kőbaltát és harci szekercét, valamint 451 nyílhegyet találtak. A leletek között volt egy tucatnyi rézből készült szekerce, valamint hat tőr. A neolitikumban a fémfegyverek oly értékesek voltak, hogy még a törzsfőnökök közül sem mindenki engedhetett meg magának ilyet.

"Amennyiben a lakosok önszántukból, békésen hagyták volna el a térséget, soha nem hagytak volna hátra ilyen kincseket" - vélekedik Erwin Reprechtsberger. Alexander Binsteiner szerint egy újabb, nagyszabású feltárást kell végezni, s előfordulhat, hogy múmiákat is találnak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár