2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Nyilas puccsot hozott 1944 októbere

2008. október 15. 11:05 Kovács Tamás

Tomboló terror

Ezalatt Vörös János kétértelmű parancsokat adott ki: mai napig nem tudni, hogy parancsát tényleg meghamisították-e. Mindenesetre döntő volt, hogy a középvezetői posztokon szolgáló - jellemzően századosi és őrnagyi rendfokozatú - tisztek nem akartak fegyverszünetet, s mindent megtettek a kiugrás megakadályozásáért. Ezalatt a fővárosban a német csapatok és nyilas pártszolgálatosok megszállták stratégiai fontosságú pontokat, s estére a Vár kivételével egész Budapest és a hadsereg Szálasi felügyelete alatt állt, aki bejelentette a rádióban a hatalomátvételt és a háború folytatását. Mindez gyakorlatilag puskalövés nélkül zajlott le: fegyveres ellenállásra csak Latorczay Lőrinc ezredes vállalkozott. Őt azonban tiszttársai lelőtték, életét csak a bravúros orvosi beavatkozás mentette meg.


Szálasi eskütétele

21 óra 20 perckor újabb proklamációt olvasott be a Magyar Rádió, immár Szálasi Ferencét. Ebben gyakorlatilag bejelentette a hatalom átvételét, és ami német szempontból a legfontosabb volt: a fegyveres harc folytatását, és a totális mozgósítást.

A Vár ostromát 1944. október 16-án, reggel 6 órára tervezte Bach-Zelewski. Azonban Horthyék nem gondolhattak komoly ellenállásra: a csata alig 20 percig tartott. Horthy, családja és szűkebb környezete német fogságba, eufemisztikusan „német védőőrizetbe” került. Az események 16-án már gyorsan és előreláthatóan peregtek. Estére kicsikarták a kormányzóból utolsó nyilatkozatát, amelyben lemondott kormányzói posztjáról, egyben megbízta Szálasi Ferencet az új kormány megalakításával. A 16 tagú új magyar kormány - a Nemzeti Összefogás Kormánya - 1944. október 17-én már hivatalba is lépett

Szálasi nem elégedett meg a miniszterelnöki hatalommal. 1944. november 4-én felesküdött a Szent Koronára, Nemzetvezető lett. Ezután elvileg totális diktatúrát vezetettek be, ám gyakorlatilag a németek bábjai voltak. A nyilas kormányzat ennek ellenére úgy viselkedett, mintha teljes döntési szabadsága lenne: elrendelték a magyar társadalom hivatásrendi átalakítását, és minden erőforrást az előrenyomuló szovjetek elleni harc folytatására rendeltek. Szálasi és köre rendületlenül hitt a német csodafegyverek erejében, és meghirdette a totális háborút: ezzel hatalmas károkat okozott Magyarországnak mind anyagiak, mind emberéletek tekintetében.

Az egyre kisebb, a nyilasok és a németek által ellenőrzött területen fékevesztett terror tombolt. Eleinte a deportálások folytatódtak, majd az erőforrások apadtával halálmeneteket indítottak a koncentrációs táborok, valamint a nyugati határ felé. Mindennaposak voltak a brutális kivégzések, a tömeges vérengzések (kb. 3600 áldozatot követeltek a Duna-parti kivégzések), amelyek keretében összességében mintegy 65-70 ezer budapesti zsidó veszett oda a halálmenetekben, a gettó embertelen körülményei közepette, illetve a kivégzések során alig négy hónap alatt. A vidékieket 1944 tavaszán és nyarán már nagyrészt deportálták, a férfiak egy része pedig munkaszolgálatos századokba volt beosztva.

Ezalatt a Vörös Hadsereg folyamatosan nyomult előre, s 1944. karácsonyára bekerítette a fővárost. A nyilas vezetőség - miközben jelentősnek mondott erőket hagyott Budapesten, hogy a végsőkig tartsák a fővárost - a nyugati országrészbe tette át székhelyét 1944 végén. A magyar csapatok parancsnoka az a Hindy Iván lett, aki október 15-én letartóztatta felettesét, Aggteleky Béla altábornagyot, aki végre akarta hajtania kormányzói parancsot. Hindy 1944. november 1-ei hatállyal vezérezredes lett.

Szálasi először Farkasgyepűn (Gyepű I.), majd Brennbergbányán, végül Kőszegen (Gyepű II.) állította fel főhadiszállását. A Nemzetvezető ekkoriban leginkább hét kötetre tervezett könyvét írta a hungarizmusról. Ezen munkája alatt senki, még a német követ vagy magas rangú tisztek sem zavarhatták. A nagy mű azonban nem tudott elkészülni: szerzőjének folyamatosan menekülnie kellett. 1945. március 27-én már Magyarországot is el kellett hagynia, s Ausztriába áttennie székhelyét. Ideiglenesnek szánt székhelyén, egy osztrák kisvárosban Mattseeben április 29-én feleségül vette Lutz Gizella tisztviselőnőt, akivel 1927 óta jegyben járt. Május 5-én esett amerikai fogságba. Nem sokkal később az amerikai hatóságok kiadták Magyarországnak. A Budapesten lezajlott per mind első, mind másodfokon halálra ítélte az egykori Nemzetvezetőt. Az ítéletet 1946. márciusában hajtották végre.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár