Feloldották a müncheni szerződés dokumentumainak titkosítását
2008. október 1. 07:50 MTI
Az orosz külső hírszerzés feloldotta az 1938-ban kötött müncheni szerződésről szóló dokumentumok egy részének titkosítását a szerződés aláírásának évfordulóján.
A müncheni szerződést Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország kormányfői írták alá 1938. szeptember 30-án egy konferencián, amelyet a szudéta válság megoldásra hívtak össze. A szerződéssel Arthur Neville Chamberlain brit és Édouard Daladier francia miniszterelnök beleegyezését adta, hogy Adolf Hitler Németországhoz csatolja a Csehszlovákiához tartozó Szudéta-vidéket, ahol a többségben lévő német ajkúak a német nyelvterülethez akartak csatlakozni. London és Párizs fő célja a háború kitörésének megakadályozása volt.
A Szovjetunió részt akart volna venni a konferencián, de nem hívták meg. Sztálin kirekesztve érezte magát és országát, s később keresni kezdte az együttműködést Németországgal - ilyen értelemben a müncheni szerződés az úgynevezett Molotov-Ribbentrop paktum előtörténetéhez tartozik.
Az orosz külső hírszerzés archívumában most felszabadított dokumentumok a szerződés aláírása előtti és utáni időszakból adnak képet az európai folyamatokról. Kiolvasható belőlük többek között, hogy London és Párizs nyomást gyakorolt Prágára, hogy adja át az ország egy részét a hitleri Németországnak. Szerepel az iratok között több európai nagykövetség levelezése saját országaikkal, így például a varsói brit nagykövet előrejelzése, hogy Csehszlovákia felosztásában részt vehet Lengyelország is.
A dokumentumok alátámasztják azt az ismert történelmi tényt, hogy Moszkva kész volt katonai segítséget felajánlani Prágának, de az nem fogadta el. Az is kiviláglik az iratokból, hogy a szerződéshez vezető folyamatokról részletekbe menően tudtak Moszkvában is. Azok a szakértők, akik már tanulmányozhatták a papírokat, úgy vélik, hogy Sztálin és kormánya elegendő információval rendelkezett a helyzetről és lehetséges következményeiről is.
Nyikita Petrov, a Memorial jogvédő központ tanácsának helyettes elnöke úgy nyilatkozott az Eho Moszkvi rádiónak: a most hozzáférhetővé tett iratok tanulmányozása némileg szélesíti majd a második világháborúval foglalkozó történészek látókörét, de eget rengető felfedezések nem várhatók.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok tegnap
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa tegnap
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában tegnap
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában tegnap
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió tegnap
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? tegnap
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa tegnap
- Charun az etruszk haláldémon tegnap