A csehek Trianonja
2008. szeptember 30. 11:06 Zahorán Csaba
Korábban
A müncheni trauma
A müncheni egyezmény hatásai az említetteknél mélyebb rétegekbe is leszivárogtak. Bár a kortársak között voltak, akik megpróbáltak alkalmazkodni az új viszonyokhoz, mondván, hogy az ország legalább megszabadult a német (és magyar, illetve lengyel) problémától, de a többség nem így vélekedett. München nemcsak az országot ért katasztrófa, hanem az árulás szinonimájává is vált. Ám az árulókat nem Hitlerben vagy Mussoliniban látták, hiszen ők korábban is Csehszlovákia nyílt ellenségeinek számítottak, hanem Franciaországban és Nagy-Britanniában, illetve azok politikusaiban. Míg a nyugati hatalmak lejáratták magukat, a Szovjetunió iránti bizalom megnőtt. De ugyanígy meglehetősen negatív megvilágításba került a demokratikus rendszer is, amely gyengének bizonyult a diktatúra ellenében. Ezek a változások leginkább a második világháborút követően lesznek majd érezhetőek…
München "tartós következményekkel járt a nemzet jellemére és erkölcsére (…) az önkéntes kapituláció az ellenállás megkísérlése nélkül a legrosszabb, ami egy egyénnel és egy nemzettel megtörténhet (…) megtörte a nemzeti büszkeség gerincét" – írja Pernes. "A csehek azóta kalmárként méricskélik a bátorságot és a ravaszságot. Végül mindig kiszámolják, hogy előnyösebb meghátrálni az erősebb fél nyomására, gyávaságukat pedig azzal mentegetik, hogy gyengék és kevesen vannak. Az olyan hősökből, mint Emanuel Moravec, undorító árulók lesznek. (…) Ám a müncheni árulásnak – ami főleg a prágai kormány és az elnök árulása volt – elsősorban a cseh nemzet jellemére és jövőbeli fejlődésére nézve volt pusztító hatása. Megtörte a gerincét, megfosztotta önbizalmától és attól, hogy tevékenyen szálljon szembe a rosszal, és szabadjára engedte lelkének legsötétebb részeit."
Ugyancsak árulással vádolták a német és a magyar kisebbséget is, amiért a háborút követően mindkét közösségnek – különösen a németnek – hatalmas árat kellett fizetnie. A kollektív bűnösség elve alapján űzték el és telepítették ki a Szudétavidék német lakosságát, és bélyegezték meg a szlovákiai magyarságot. A Benes-dekrétumok ügye pedig továbbra is kísért.
Az idézetek forrásai:
Zdenek Kárník: České zeme v éře první republiky (1918-1938) III. Libri, Praha, 2003.
Jiří Kocian, Jiří Pernes, Oldřich Tůma a kol.: České průsvihy aneb Prohry, krize, skandály a aféry českých dejin let 1848-1989. Barrister & Principal, 2004.
Jan Gebhart, Jan Kuklík: Druhá republika 1938-1939. Paseka, Praha-Litomysl, 2004.
Zdenek Benes, Václav Kural (Edd.): Rozumet dejinám. Gallery, Praha, 2002.
Bořivoj Čelovský: Mnichovská dohoda 1938. Tilia, 1999.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához 16:05
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege 15:05
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap