2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Tüdővész pusztította el Jerikót

2008. július 22. 16:02

A tuberkulózis-járvány okozhatta a világ legősibb városaként ismert Jerikó vesztét - állítják a kutatók. Jelenleg évente kilencmillió friss tébécés esetet diagnosztizálnak.

Mark Spigelman, a University College of London professzora szerint nincsenek új betegségek. Az orvosoknak általában a régi korok új köntösbe bujtatott kórságaival van dolguk, így a hatékony gyógyításhoz nem árt a régészekkel szövetkezniük. A projektben, amelyben brit tudósok mellett izraeli, palesztin és német kutatók is részt vesznek, megvizsgálják azokat az emberi csontmaradványokat, amelyek még az 1950-es években kerültek elő Jerikóban. A Kathleen Kenyon brit régész által vezetett ásatások során sok ezer csont került elő, amelyek közül némely 8000 ezer évnél is idősebb.

Fotó: Getty

A köhögés ereje

A csontok mostani vizsgálatakor a tudósok felfigyeltek a rajtuk látszó károsodásra, ami arra utal, hogy Jerikó lakosai közül sokan tuberkulózisban szenvedtek. "Úgy tűnik, hogy nem a harsonák okozták Jerikó falainak leomlását, hanem köhögésjárvány" - emelte ki Mark Spigelman. A professzor és csapata most a csontmaradványok DNS-vizsgálatát végzi abban a reményben, hogy felfedezik azokat a géneket, amelyektől meghatározták az egyénnek a tbc-kórokozójával szembeni fogékonyságát vagy ellenállását. Ez pedig sokkal hatékonyabb gyógyszerek kifejlesztését tenné lehetővé.

A kutatók azt is vizsgálják, hogy miként változott az évezredek során a kórokozó. "Ahogy az emberek fejlődtek, úgy fejlődtek a kórokozók is: ezeket a változásokat szeretnénk nyomon követni" - hangsúlyozta Mark Spigelman. Magyarázata szerint a tbc kórokozójának városi környezetre van szüksége. "A tuberkulózis urbánus betegség, mivel az emberek köhögés útján terjesztik. Abból kiindulva, hogy Jerikó volt a világ legelső ismert városa, egykori lakosainak maradványa kulcsfontosságú ahhoz, hogy végigkövessük a kórokozó fejlődését a legkorábbi időktől napjainkig" - mondta a professzor.

Nem minden kórokozó fejlődése vizsgálható csontleletek alapján. Simon Mays, a brit örökségvédelmi szervezet, az English Heritage szakértője szerint számos fertőzés, így a vírusok okozta betegségek nem hagynak nyomot a csontokon. Nem így a baktériumok, hiszen a tuberkulózison kívül a lepra és a szifilisz okozta fertőzés is szignifikáns jeleket hagy a csontozaton. Mindeme kórokat újból górcső alá vették régészeti leletek segítségével.

"Hasznosak lehetnek a történeti nyomok is. Tanulmányozhatjuk a pestis áldozatainak földi maradványait is, mivel tudjuk, hogy sokan speciális közös sírokban alusszák örök álmukat" - emelte ki Simon Mays. Ismertetése szerint a kutatók nemrég exhumálták az 1918-as spanyolnátha áldozatainak földi maradványait. E kutatások eredményei pedig döntő fontosságúak lehetnek, ha "fel akarunk készülni az eljövendő nagy járványok elleni védekezésre".

A Nagy-Britanniában végzett régészeti feltárások arra is fényt derítették, hogy a középkorban a szigetország lakosságát izületi bántalmak kínozták. David Miles régész szerint a feltárások azt is kimutatták, hogy a közelmúltig a gyermekeket hároméves korukig táplálták anyatejjel, s így jobban fel voltak vértezve a betegségekkel szemben. "A történelem tanulsága szerint a korai elválasztás, ahogy ez manapság szokás, nem feltétlenül jó dolog" - hangsúlyozta az archeológus.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár