Őrült uralkodók

Anyja szentségét ennek a Kossuth-díjnak!

2008. március 14. 12:00

Kádár János nem csinált nagy ügyet a Kossuth-díjból, a bizottság elé terjesztett személyeket szinte habozás nélkül elfogadta - derül ki egy, a Múlt-kor birtokába jutott hangfelvételből, amelyet az 1980. február 19-i politikai bizottsági ülésen rögzítettek. Ezzel a kordokumentummal emlékezünk arra, hogy hatvan éve, 1948. március 14-én adták át először a legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Kossuth-díjat, amelyet az 1848-as forradalom századik évfordulója alkalmából alapított az Országgyűlés.

Miért pont Kossuth Lajos?

Na, most jön valami Kossuth díj! Anyja szentségét ennek a Kossuth-díjnak is. Gyurkó László. Hát, ha nem lesz többet színházigazgató, én szívesen támogatnám! Kereskedelmi- és Könnyűipari Albizottság. Valami műbőr. Ezek valamit csináltak úgy tűnik. El van fogadva! Következő, Dr. Simándy Béla, vízügyi ember, nem ismerem. Nincs ellenvetés, el van fogadva! Zrinyi Ilona - az Isten, de sokan vagytok! - valami termelőszövetkezeti brigád. Izé, baromfigondozó. No? Nincs ellenvetés, el van fogadva.



Ezt a Múlt-kor birtokába jutott hangfelvételt az 1980. február 19-i politikai bizottsági ülésen rögzítették. A résztvevők az azévi Kossuth-díjakról döntöttek. A hangfelvételből kitűnik: Kádár János nem csinált nagy ügyet a Kossuth-díjból. A bizottság elé terjesztett személyeket szinte habozás nélkül elfogadta.

Kádár János: "Következő Demján Sándor, akit én nem ismerek. (Németh Károly): Én javasolnám. K: hogy mellette? N.K.: Megmondom, hogy ez az ember, amikor elkezdődött ez a Skála árúház, attól a pillanattól kezdve (K: ez az az ember?) szervezte (K: a hajdani volt fehér megyei?) ez a kereskedelemben úgyis olyan ritka dolog, ez megérdemli. K: Támogassuk."

Bár Petőfi és Táncsics neve is szóba került, végül mégis a több mint egy évszázados, töretlen kultusza miatt Kossuth Lajos lett a kitüntetés névadója. 1948-ban a Parlament egyhangúlag szavazta meg, hogy a "magyar alkotó munka jutalmazására" alapított díjat róla nevezzék el. Az első díjakat az ország legkiválóbb tudósai, művészei, ipari munkásai, földművesei vehették át, akikről úgy ítélték, hogy hozzájárultak az ország újjáépítésének sikeréhez. Az alapítók a magyar kultúra és alkotótevékenység folyamatosságát is ki akarták fejezni, ezért posztumusz kitüntetést kapott József Attila, Bartók Béla és Derkovits Gyula.

A díjakat 1963-ig március 15-én a köztársasági elnök, majd az Elnöki Tanács elnöke adta át. 1965-től az időpont április 4-re került, 1966 után már csak 1970-ben, majd ettől kezdve három évente osztották, kivételt csak 1975, a felszabadulás 30. évfordulója jelentett. A Kossuth-díj a rendszerváltás utáni újraalapítás, 1990 óta ismét évente, s ismét március 15-én kerül átadásra.

1963-ban a tudományos, kutatási és műszaki teljesítmények jutalmazására létrehozták az Állami Díjakat, ezt váltotta föl 1990-ben a Széchenyi-díj, azóta a Kossuth-díj a legmagasabb művészi kitüntetés. Bizonyos időszakokban a díj három, sőt négy fokozatát is kiadták, jelenleg két fokozata van: díj és nagydíj. Az 1952-ben létrehozott alkalmi fokozatot kezdetben csillaggal ékesített aranyfokozatnak nevezték, 1955-től lett Nagydíj.

Ezt csak kevesen vehették át: 1952-ben Kodály Zoltán zeneszerző, 1953-ban Riesz Frigyes matematikus, 1955-ben Lukács György filozófus, 1957-ben ismét Kodály Zoltán és 1963-ban Lyka Károly művészettörténész. A díjat csak kevesen kapták meg kétszer és még kevesebben háromszor: Bán Frigyes filmrendező, Fischer Annie zongoraművésznő, Illyés Gyula író, költő, Keleti Márton filmrendező, Nádasdy Kálmán rendező, Kodály Zoltán zeneszerző és Fábri Zoltán filmrendező.

A díj megosztva is adományozható közösen létrehozott alkotás esetén, s meg is vonható attól, aki arra érdemtelenné vált. A díj 60 éves történetében egyszer történt csak meg, hogy valakitől visszavonták a kitüntetést. A barnaszén elgázosítása terén kiemelkedő újítást elérő Nagy Gábortól azért vették el a Kossuth-díjat 1954-ben, mert felvetődött annak a gyanúja, hogy más találmányát szabadalmaztatta.

A díjakhoz (fokozatuktól függően) az adott korszakban igen jelentős (adó- és illetékmentes) pénzösszeg is jár, ez kezdetben az első fokozatnál az akkori éves átlagfizetés háromszorosa volt, ma az éves átlagkereset ötszöröse. Az alapításkor a pénzdíjat babérkoszorú kísérte, 1991-től egy henger formájú talapzaton álló, aranyozott bronz Kossuth-kisplasztika jár vele. A Kossuth-díj alapszabályait az idők folyamán mintegy húsz alkalommal változtatták meg, a módosítások gyakran egymástól függetlenül érintették a fokozatok elnevezését és a jelvények külalakját.

Sokat elárul az adott időszak általános és kulturális politikájáról, hogy kik kaptak Kossuth-díjat. 1949-ben például egyszerre díjaztak három kommunista politikust, Andics Erzsébetet, Gerő Ernőt és Révai Józsefet. A kitüntetettek között a magyar kultúra nagyjai mellett kezdetben szép számmal akadt állattenyésztő, vasesztergályos, gépmunkás, de még 1960-ban is tüntettek ki vájárt, tsz-elnököt.

2019. nyár: Őrült uralkodók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!