A vörösterror 133 napja

Hétvégi várkalauz: Zádorvár

2008. február 22. 14:00

Országunk egyik leglátogatottabb idegenforgalmi helyszíne a Balaton-felvidék, a történelmi emlékhelyek iránt érdeklődők két fürdőzés közé gyakran iktatnak be egy-egy ismertebb építészeti objektumhoz való kirándulást, de a Pécsely község határában megbújó Zádorvárat közülük is kevesen ismerik.

A Balatonfüredtől nem messze, északnyugatra fekvő településtől északi irányban kezdődik el az a kátyúkkal szabdalt, nehezen járható, de jelzett turistaút, amely félórányi gyaloglás után a 363 méter magasságban emelkedő várromhoz vezet. A ma fákkal-bokrokkal erősen benőtt területen az egykori építőmesterek egy 55 x 65 méteres részt vettek körbe magas kőfalakkal. A déli oldalon egy szögletes kaputorony oltalmában lehetett a várudvarra bejutni.

Légifotók a várról a Civertan oldalán

Az egyik sarokban a vaskos öregtorony, míg a másikban a hosszúkás palotaszárny kapott helyet, maradványaik az elmúlt évszázadok alatt leomlott több méternyi omladék közepette még mindig jól kivehetőek. A lakóépület végén egy egyenes záródású kápolna szolgálta a várbeliek lelki épülését. Itt napjainkban egy fából ácsolt kilátó emelkedik, ahonnan csodálatos panorámában gyönyörködhetnek a turisták.

A vár rekonstrukciós rajza

Mivel az erődítményben még nem történtek régészeti feltárások, csak a fennmaradt oklevelekből tudhatunk meg részleteket Zádorvár históriájáról. A 15. században a Vezseni nemesi família mondhatta a magának a környéket, akik 1384 decemberében engedélyt kaptak Mária királynőtől egy erődített rezidencia, azaz vár létesítésére.

Az előkelő család azonban hatalmaskodásra használta fel a privilégiumát, mert várát nem a saját, hanem a veszprémi káptalan földjén építette fel. Erről tanúskodik a káptalan 1386-os jelentése, miszerint Vezseni Miklós fia László erőszakkal elfoglalta "Zabad" hegyét, ahol fegyvereseivel leromboltatta a határjeleket, majd sietve kővárat emeltetett.

Fotó: varak.hu
Az egyház jogorvoslatért bírósághoz fordult, amely kötelezte a Vezsenieket a birtokháborítás megszüntetésére. Emiatt a család feladni kényszerült új szállását és rövidesen Nagyvázsonyba költözött, ahol újabb várat emeltetett. Zádorvár a 15. század elsõ évtizedétõl lakatlanná vált, így pusztulásnak indult, és nemsokára már Pusztavár néven emlegették. Az erősséget a további évszázadokban is sorsára hagyták, gazdátlanul pusztult, falaiból a mai napig egyre nagyobb darabokat szakít le a könyörtelen időjárás.

Megközelítés

Pécsely a Google Térképeken

Web: www.civertan.hu

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!