A vörösterror 133 napja

Buzogánnyal ütötték le a királyi levélhordozót

2008. november 22. 14:44 Horváth Richárd

A középkori Magyarország pereskedésekhez vezető birtokügyei nem voltak mentesek az erőszakos cselekményektől.


A középkori Magyarországon a peres-jogi eljárások egyik legfőbb szereplője a királyi ember (homo regius) volt. Személyük jelentősége abban állt, hogy az adományok, birtokcserék, háramlások, ítéletek esetén végbement birtokosváltozások alkalmával ők hajtották végre magát a jogi aktust: az új tulajdonos bevezetését újdonsült javaiba. A középkor évszázadai során e feladatkörre nem alakult ki sajátos társadalmi réteg, hanem legtöbbször a birtokváltozásban érdekelt fél által megjelölt nemes emberek egyike végezte el a feladatot.

Személye tehát kulcsfontossággal bírt. Ő volt az, aki felmutatta a birtokot illető királyi vagy nagybírói parancslevelet, értesítette a birtok szomszédait a változásról, s szintén neki lehetett tudtára adni az esetleges ellentmondásokat is. A vele a helyszínre kiszálló ún. hiteleshelyi kiküldött nem tett mást, mint utólag, a hiteleshelyen írásba foglalta az események menetét. E jelentéssel mehetett azután az érdekelt fél ismét a kúriába ügyét tovább intézni.

Esetenként azonban a mindennapi és évente akár sokezerszer lezajló iktatási aktus veszélyekkel járhatott. Amikor ugyanis a megnevezett birtokot jogtalan foglaló tartotta kezében, előfordulhatott, hogy a királyi vagy bírói parancs nem bírt elegendő tekintéllyel.

1517 nyarán például a Veszprém megyei Somló várát, amelyet Bakócz Tamás esztergomi érsek és unokaöccse, Erdődy Péter vásárolt két évtizeddel korábban a Szapolyai családtól, a királyi bíróság Gosztonyi János győri püspöknek ítélte oda. A történet előzménye 1457-ig nyúlik vissza, amikor Garai László az apja, Miklós nádor által a győri püspökség ellen elkövetett jogtalanságokért elégtételt kívánván adni, családja magtalan halála esetére a somlói várat a püspökségnek ígérte.

A Garaiak huszonöt esztendő múltán véglegesen sírba szálltak, ugyanakkor a várat az utolsó Garai-sarj, Jób még életében eladta a közelben birtokos Kinizsi Pálnak, s Kinizsitől így került azután a Szapolyaiak, végül Bakócz kezére. Pár évtized múltán Győr püspöke, a magasan képzett és a királyi udvarban is jó kapcsolatokkal bíró Gosztonyi János (1511-1524) `melegítette föl` az 1457. évi oklevélben foglaltakat, s vitte perre az ügyet. II. Lajos király bírósága helyt adott a püspök beadványának, s elrendelte Gosztonyi iktatását a Bakócz embereinek kezében lévő várba és persze annak uradalmába.

A végrehajtás során azonban már az előjelek is baljósnak mutatkoztak. A királyi ember, Kisgyimóti Albert és a hiteleshelyi kiküldött, Mezőkövesdi Gergely a püspökség kisjenői birtokára - a szokásjognak megfelelően - összehívták ugyanis a vár és birtokai szomszédos meg határos birtokosait, hogy azok részt vegyenek az iktatási folyamatban, amiként azt a jog előírta. Ez utóbbiak azonban erőszaktól tartva nem mentek a hivatalos személyekkel Somló várához. A jelek szerint ebbéli döntésük helyesnek bizonyult: amikor tudniillik a két kiküldött - kötelességét teljesítve - a várhoz ért, annak kapuját zárva találta. Amikor kiáltozásukkal felhívták magukra a figyelmet, megjelent a két várnagy, s kérdőre vonta őket, hogy mi járatban vannak. Miután megtudták a királyi ember jövetelének célját, illetőleg a bírói döntés eredményét, meglehetősen sajátságos választ adtak: Kisgyimóti Albertet egészen egyszerűen leütötték egy buzogánnyal, s mindkét kiküldöttet futásra kényszerítették.

Az ügy szerencsénkre nem maradt folytatás nélkül. Ami a vár sorsát illeti, ma már jól tudjuk, jóllehet a sikertelen iktatás miatt megtörtént az érsek és rokona idézése, Gosztonyi püspök mégsem ért el eredményt Bakócz ellenében. Somló vára egészen az újkorig az Erdődy család jószága maradt. Kisgyimóti Albert pedig felépült sérüléséből: pár nappal később ugyanezen ügy kapcsán Budán tűnt föl a káptalan előtt.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!