Ami nincs lebetonozva, annak lőttek

Csak szólt a vájár ismerősének

Iparvárosok, ipartelepek közelében fekvő kistelepüléseken, jobbára úgynevezett kolóniákban, gyarmatokban tömegesen éltek a Kádár-korszak munkásai. Noha közvetlen környezetük városiasnak számított, életmódjuk inkább kétlaki volt: közel élnek a természethez, emiatt más a térszemléletük, mint a városi munkásoknak. A munkáskolóniával rendelkező települések, mint Rudabánya, Ormosbánya, Rudolftelep, Borsodnádasd és Pereces, Kurityán, Lyukóbánya, Edelény, Sajószentpéter és Alberttelep lakóinak morálfelfogását R. Nagy József, a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszékének adjunktusa Északkelet-Magyarországon végzett terepmunkájából ismerhetjük meg. Miközben a hivatalos ideológia a puritán munkáserkölcs felmagasztalásával volt elfoglalva, a gyakorlat a közösségi tulajdon tiszteletének szinte teljes hiányát mutatta.

Rudabánya, Bányász utca

A Múltunk folyóirat 2007/2. számában megjelent tanulmány a munkások szexualitásával, a családon belüli- és kívüli erőszakkal, bántalmazással, a telepi lakosok alkoholhoz való kapcsolatával, az alkoholizmusról vallott felfogásukkal foglalkozik. A kérdőívek és életútinterjúk alapján készült elemzésben külön rész tárgyalja a munkások magán- és köztulajdonhoz való viszonyát, megpróbálja feltárni a különféle "szerzések", lopások kulturális, társadalmi hátterét.

Szigorú megrovás

A fegyelmik és a becsületbíróságok működését elemezve a kutató megállapítja, a társadalmi bíróságok nem tudták betölteni eredeti hivatásukat: a megszégyenítés, egy megalázó procedúra keretében történő felelősségre vonás lett fő feladatuk.

"Édesapa elvitt az üzemből jó pár vassínt, olyat, amin a csillék meg a kismozdony járt. Kellett födémgerendának egy szuhogyi embernek, mert akkor építkezett. Teherautóval vitték át Szuhogyra és elfogta az úti ellenőrzés. Akkoriban nagyon sokat ért annyi új vassín. Sokat gondolkoztak rajta, hogy mi legyen vele, de aztán nem sok mindent csináltak. Nem rúgták ki, csak az utcai hangosbemondó többször is bejelentette, hogy elkapták, mert lopott. Ennyi volt a büntetése. [...] Persze, akkoriban szégyelltük magunkat, de hamar elmúlt, hiszen mindenki csinálta, csak nem mindenkit mondtak be. Nem néztek le emiatt." - mesélte például egy 62 éves háztartásbeli.

Elsősorban fizikai dolgozókkal foglalkoztak, s ezt a munkások sérelmezték is. A munkaerőhiány időszakában a vezetőknek nem állt érdekükben, hogy "piszkálják" a dolgozókat, s egyszerűbb is volt, ha saját hatáskörükben folytatják le a fegyelmiket. Ezt igazolja az a számadat is, amely szerint a társadalmi bíróságok esetszámának csökkenésével párhuzamosan nőtt a fegyelmi felelősségre vonások száma.

Iskolaépület a perecesi bányatelepen

Közösségi- és magántulajdon

A "szerzés" számos esetben egy kapcsolatháló építését, illetve a már meglévő megszilárdítását szolgálta. Az a tény, hogy a javak lopottak voltak, csak emelte értéküket. A tárgyak értékéhez hozzáadódott a megszerzés nehézsége, kockázata is.

"Ha van pincéje valakinek, és bővíteni szerette volna, csak szólt a vájár ismerősének, az meg 'hozott' magával síneket, ácsolt fából mennyezetet tartó oszlopot, és pár hét alatt olyan pincét hoztak össze, hogy csak na! Az első ott kiforrott borból persze jó sokat kapott is." - mesélte el egy idős bányász.

A közösségi, vállalati tulajdon tiszteletének ilyen mértékű hiánya ellenére a kolóniákra egyáltalán nem volt jellemző a magántulajdon megsértése. A válaszadók 89%-a szerint a kolóniák ebben a tekintetben egészen az 1980-as évekig biztonságosak voltak, "nem lopott senki, esetleg a gyerekek gyümölcsöt vagy májusban orgonát".

A munkahelyek megszűnésével ez megváltozott. A szinte teljes egészében munka nélkül maradt szakképzetlenek, segédmunkások - a kolónialakók megfogalmazásában a "cigányok" - egyre inkább elkezdték dézsmálni a kolónia magánterületeit is. Ma a helyzet az, hogy "ha a figyelmetlen ember elejt egy húszast, már koppanni se hallja, mert még reptében ellopja valaki", s ami nincs "lebetonozva vagy odahegesztve, annak már lőttek" - tartja a többségi vélemény.

1. Csak szólt a vájár ismerősének
2. A Múltunk aktuális számának tartalomjegyzéke