Erich von Manstein

(1887 - 1973)

Erich von Manstein német tábornagy 1887-ben született Berlinben. A 20. század elején a császári udvarban szolgált hadapródként, a 3. testőrezredben volt zászlós. Ennek az alakulatnak a kötelékében harcolt az I. világháborúban az orosz, majd a francia fronton.

A háború után elvégezte a Hadiakadémiát, s a Reichswehr vezérkarához osztották be, majd a Hadiakadémián harcászatot adott elő. Már itt nagy népszerűségre tett szert merész és eredeti elgondolásai révén a fiatal tisztek körében. Előmenetelét a tehetsége mellett az is segítette, hogy Hindenburg köztársasági elnök unokaöccse volt. 1934-ben már tábornok, stratégiai tekintély.

A II. világháború kitörésekor a Lengyelország ellen támadó Runstedt tábornagy vezérkari főnöke, páncélosaik gyors előrenyomulásával szétzilálták, bekerítették a lengyel hadsereget. A siker megnövelte Manstein ázsióját, s bevonták a nyugati hadjárat hadműveleti terveinek kidolgozásába. Manstein nem értett egyet a Schlieffen-terv szolgai megismétlésével, és egy új merész tervet dolgozott ki: egy páncélos csapást a járhatatlannak tartott Ardenneken keresztül, az ellenség által alig védett területen. A konzervatív tábornokok elutasították Manstein tervét, mint megvalósíthatatlant. Hitlert azonban megfogta a terv zsenialitása és 1940-ben utasítást adott a végrehajtására. 1940 tavaszán ez a hadművelet döntötte el a nyugati hadjárat sorsát.

Manstein 1941-ben a Leningrád irányában támadó LVI. páncélos hadtest, majd a 11. hadsereg parancsnoka volt a keleti front déli részén. Az általa lebonyolított hadműveletek a villámháború kitűnő példái voltak. 1942 júliusában az ő egységei foglalták el a Krím-félszigetet. 1942 novemberétől az akkor megalakult Don-hadseregcsoport főparancsnokaként decemberben megkísérelte a Sztálingrádnál bekerített 6. német hadsereg felmentését, 45 kilométerre meg is közelítette a páncélos éke Paulus tábornagyot, de végül a támadás a szovjet erőfölény miatt elakadt, a 6. hadsereg pedig elpusztult, illetve 1943. február elején megadta magát. 1943-1944-ben a keleti fronton a Déli Hadseregcsoport főparancsnoka volt Manstein tábornagy, s megkísérelte a szovjet előrenyomulás megállítását: 1943 nyarán a kurszki „Citadella” hadművelet kudarcot vallott, s többé már ő sem tudta átvenni a hadászati kezdeményezést. Manstein egy sor kiváló védelmi hadműveletet végzett, de miután nem kívánta katonáit feláldozni értelmetlen offenzívában, Hitler 1944 áprilisában leváltotta.

Nem vett részt a Hitler-ellenes összeesküvésben, de tudomással bírt róla, és helyeselte azt. A brit katonai bíróság 1949-ben 18 évi fegyházra ítélte, 1953-ban amnesztiával szabadult. Manstein a II. világháború egyik legjobb hadvezére volt, az emlékiratait 1955-ben adta ki Elveszett győzelmek címmel. 1973-ban halt meg Irschenhausenben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház