7 végzetes pillanat

I. (Nagy) Péter

2007. július 25. 12:56

(1672 - 1725)

I. (Nagy) Péter orosz cár 1672. június 9-én, Moszkvában született a Romanov-dinasztiából. Apja Alekszej cár, az anyja Natalja Nariskina volt. 1682-ben, a sztrelecek lázadásakor kiáltották ki cárnak a bátyjával, a gyengeelméjű Ivánnal együtt. A két kiskorú cár helyett a mostohanővérük, Szofia vette át a régensséget.

1689-ben I. Péter megbuktatta a nővérét, kolostorba záratta, s maga kezdett uralkodni. Legfőbb célja Oroszország modernizálása volt, hogy a nyugati műveltséget átültesse Oroszországba. Nagy utazásokat tett Nyugat-Európában 1697-1798-ban, majd 1716-1717-ben, hogy tapasztalatokat szerezzen az ipari-kereskedelmi fejlődésről és megtanulja a hajóépítést. Königsbergben ágyúmesterré képezték ki, Amszterdamban „Mihaljov” álnéven hajóácsként dolgozott. 1698-ban a sztrelecek lázadásának hírére érkezett haza, akiket a legnagyobb kegyetlenséggel kiirtott.

I. Péter a külpolitikában a területi hódításra, tengeri kijáratok megszerzésére törekedett. 1700-ban szövetséget kötött Dániával és Lengyelországgal a terjeszkedő XII. Károly svéd királlyal szemben, s rövidesen kitört az ún. északi háború (1700-1721). 1700. november 20-án Narva mellett súlyos vereséget szenvedett a svédektől, de a hadseregét újjászervezve, 1709. július 8-án Poltavánál döntő győzelmet aratott XII. Károly felett.

I. Péter megerősítette északi pozícióit, több jelentős területet (Livland, Észtland, Ingermanland, Finnország egy része) elfoglalt, 1703-tól megkezdte az új főváros, Szentpétervár építését. A törökkel szemben ugyan elvesztette Azóvot, de 1722-1723-ban győztes háborút viselt Perzsia ellen és megszerezte a Kapszi-tenger vidékét Derventől Bakuig.

Lényegében a területi hódításokkal Oroszországot nagyhatalommá tette. Az orosz belpolitikában a reformok sorát vezette be, nem riadt vissza az erőszakos, kegyetlen eszközök alkalmazásától sem: bevezette a Julianus-naptárt, modernizálta az ószláv írást, előírta az európai ruhaviseletet, még a bojárok szakállát is levágatta. Támogatta a kereskedőket, az iparral foglalkozókat; iskolákat alapított; ő hozta létre az Orosz Tudományos Akadémiát. I. Péter megreformálta az állami intézményeket is: a bojárok tanácsa helyébe a szenátust állította, újjászervezte a közigazgatást, a bíráskodást. Eltörölte a pátriárkai méltóságot, magát tette meg az orosz egyház fejének, és 1721-ben létrehozta s Szent Szinódust, amelynek elnöke ő maga. I. Péter ugyancsak 1721-ben felvette "Haza Atyja és egész Oroszország császára" címet.

1725. január 28-án, Szentpéterváron halt meg, adósság nélküli országot és egy európai mintára szervezett birodalmat hagyott az utódaira. A trónon második felesége, I. Katalin cárnő követte (uralkodott: 1725-1727).

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!