Hulladék történelem
2002. november 2. 21:15
New York lakói nagyjából ugyannyit szemetelnek, mint 100 évvel ezelőtt, ám a szemét összetétele radikálisan megváltozott a szerves hulladék javára, mely az üvegházhatásért felelős gázokat bocsát ki.
Míg 1940-ben egy főre 940 kilogramm szemét jutott, a nyolcvanas évek óta az évente kidobott hulladék nem volt több személyenként 430 kilogrammnál. A legkevesebb hulladék 1961-ben és 1963-ban képződött, amikor egy városlakóra csupán 320 kilogramm jutott. "Mindez lerombolja azt a mítoszt, mely szerint a városi ember egyre többet szemetel" - állítja Daniel Walsh, a new yorki Columbia Egyetem geokémikusa. "Nagyszüleik éppen kétszer ennyit dobtak el." Becslése szerint New York 80 millió tonna szenet használt el a huszadik században.
A garbológusok (a garbage angolul szemét) szerint noha a szemét mennyisége állandósult, összetétele folytonosan változik. A huszadik században a kidobott étel, az elhasznált üzemanyag, fém és üveg aránya csökkent, a műanyagoké nőtt, a papír viszont nagyságrendileg ugyanannyi maradt.
Mitchell Small, a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem környezetmérnöke szerint bár a szemét mennyisége nagyjából állandó, számolni kell azzal is, hogy a szeméttelepek közben egyre kiterjedtebbek: 1920 és 1990 között a hulladék sűrűsége ugyanis nagyjából feleződött a papír és üveg helyett használt műanyag csomagolóanyagok növekedése miatt.
A papír például a háztartási szemét nagyjából 35%-át teszi ki, s a jövőben várhatóan könnyebb, kémiailag összetettebb anyagoknak adja át a helyét. A szerves hulladék anyagok mennyiségének négyszeresére növekedésével jelentősen emelkedett az üvegházhatást gerjesztő gázok kibocsátása is. William Rathje az arizonai egyetem "garbológusa" a huszadik századi hulladékgyűjtést tanulmányozva azt találta, hogy a szeméttelepeken a több mint 30 éve kihordott újságok, levelek, ételmaradékok sem bomlanak le.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


sport
- Anglia vagy a halál! Az első nő, aki átúszta a La Manche csatornát
- A hidegháború törte össze a Los Angeles-i olimpiáról szőtt álmainkat
- Hetven éve taroltunk a helsinki olimpián
- A magyar futball hőskorának első csillaga volt „karikalábú Slózi”
- Mindössze 21 lelkes amatőr ragadott ütőt az első wimbledoni tenisztornán
- Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
- Nem csak a Forma–1 ejtette rabul a legendás pilótát, Juan Manuel Fangiót
- Így jutott mennyből a pokolba válogatottunk az El Salvador elleni rekordgyőzelem után
- Ostromokat és tengeri csatákat is eljátszottak a véres római gladiátorjátékokon
- Megírta a magyar balsors bibliáját és a világról is tűpontos látleletet adott Bibó István 11:50
- Véletlenek sorozatával indult a belügy által is megfigyelt Cseh Tamás karrierje 10:25
- India és Mezopotámia civilizációit kötötték össze Kelet-Irán titokzatos városai 08:43
- Gyilkos Colt és bizarr párbaj: két izgalmas történet a forgótáras pisztolyok őskorából tegnap
- Tragédiával végződött az Északi-sark meghódítására indult svéd hőlégballonos expedíció tegnap
- Anglia vagy a halál! Az első nő, aki átúszta a La Manche csatornát tegnap
- Atomcsapás a világbéke hamis illúziójáért – Hirosima megsemmisülése tegnap
- Egy rejtélyes királyhaláltól a Mona Lisa elrablásáig – hat rendhagyó történelmi esemény augusztus hónapból 2022.08.05.