Hulladék történelem
2002. november 2. 21:15
New York lakói nagyjából ugyannyit szemetelnek, mint 100 évvel ezelőtt, ám a szemét összetétele radikálisan megváltozott a szerves hulladék javára, mely az üvegházhatásért felelős gázokat bocsát ki.
Míg 1940-ben egy főre 940 kilogramm szemét jutott, a nyolcvanas évek óta az évente kidobott hulladék nem volt több személyenként 430 kilogrammnál. A legkevesebb hulladék 1961-ben és 1963-ban képződött, amikor egy városlakóra csupán 320 kilogramm jutott. "Mindez lerombolja azt a mítoszt, mely szerint a városi ember egyre többet szemetel" - állítja Daniel Walsh, a new yorki Columbia Egyetem geokémikusa. "Nagyszüleik éppen kétszer ennyit dobtak el." Becslése szerint New York 80 millió tonna szenet használt el a huszadik században.
A garbológusok (a garbage angolul szemét) szerint noha a szemét mennyisége állandósult, összetétele folytonosan változik. A huszadik században a kidobott étel, az elhasznált üzemanyag, fém és üveg aránya csökkent, a műanyagoké nőtt, a papír viszont nagyságrendileg ugyanannyi maradt.
Mitchell Small, a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem környezetmérnöke szerint bár a szemét mennyisége nagyjából állandó, számolni kell azzal is, hogy a szeméttelepek közben egyre kiterjedtebbek: 1920 és 1990 között a hulladék sűrűsége ugyanis nagyjából feleződött a papír és üveg helyett használt műanyag csomagolóanyagok növekedése miatt.
A papír például a háztartási szemét nagyjából 35%-át teszi ki, s a jövőben várhatóan könnyebb, kémiailag összetettebb anyagoknak adja át a helyét. A szerves hulladék anyagok mennyiségének négyszeresére növekedésével jelentősen emelkedett az üvegházhatást gerjesztő gázok kibocsátása is. William Rathje az arizonai egyetem "garbológusa" a huszadik századi hulladékgyűjtést tanulmányozva azt találta, hogy a szeméttelepeken a több mint 30 éve kihordott újságok, levelek, ételmaradékok sem bomlanak le.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Véres, kegyetlen és a végsőkig hierarchikus társadalomban éltek az aztékok tegnap
- „A kémkedést még talán el lehetne viselni, ha tisztességes emberek végeznék.” tegnap
- Amikor a Hősök terén szólalt fel a magyar nép Ceaușescu őrült tervezete ellen tegnap
- Minden értelemben kimagaslott kortársai közül a kegyes lovagkirály, I. László tegnap
- A casus belli, amely Magyarországot a II. világháborúba sodorta 2022.06.26.
- Mennyei manna tartotta életben Nyugat-Berlin szovjet blokád alatt sínylődő lakóit 2022.06.26.
- Bosszúszomjas társai gyilkolták meg Pizarrót, az Újvilág aranyéhes hódítóját 2022.06.26.
- Minden későbbi kor művészei másképpen merítettek ihletet Nagy Sándor életéből 2022.06.26.