Hulladék történelem
2002. november 2. 21:15
New York lakói nagyjából ugyannyit szemetelnek, mint 100 évvel ezelőtt, ám a szemét összetétele radikálisan megváltozott a szerves hulladék javára, mely az üvegházhatásért felelős gázokat bocsát ki.
Míg 1940-ben egy főre 940 kilogramm szemét jutott, a nyolcvanas évek óta az évente kidobott hulladék nem volt több személyenként 430 kilogrammnál. A legkevesebb hulladék 1961-ben és 1963-ban képződött, amikor egy városlakóra csupán 320 kilogramm jutott. "Mindez lerombolja azt a mítoszt, mely szerint a városi ember egyre többet szemetel" - állítja Daniel Walsh, a new yorki Columbia Egyetem geokémikusa. "Nagyszüleik éppen kétszer ennyit dobtak el." Becslése szerint New York 80 millió tonna szenet használt el a huszadik században.
A garbológusok (a garbage angolul szemét) szerint noha a szemét mennyisége állandósult, összetétele folytonosan változik. A huszadik században a kidobott étel, az elhasznált üzemanyag, fém és üveg aránya csökkent, a műanyagoké nőtt, a papír viszont nagyságrendileg ugyanannyi maradt.
Mitchell Small, a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem környezetmérnöke szerint bár a szemét mennyisége nagyjából állandó, számolni kell azzal is, hogy a szeméttelepek közben egyre kiterjedtebbek: 1920 és 1990 között a hulladék sűrűsége ugyanis nagyjából feleződött a papír és üveg helyett használt műanyag csomagolóanyagok növekedése miatt.
A papír például a háztartási szemét nagyjából 35%-át teszi ki, s a jövőben várhatóan könnyebb, kémiailag összetettebb anyagoknak adja át a helyét. A szerves hulladék anyagok mennyiségének négyszeresére növekedésével jelentősen emelkedett az üvegházhatást gerjesztő gázok kibocsátása is. William Rathje az arizonai egyetem "garbológusa" a huszadik századi hulladékgyűjtést tanulmányozva azt találta, hogy a szeméttelepeken a több mint 30 éve kihordott újságok, levelek, ételmaradékok sem bomlanak le.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.