1919 nyarán Nagy-Britanniában is úgy tűnt, bolsevik hatalomátvétel következhet be
2020. június 16. 17:58 Múlt-kor
Korábban
Harc a vörös árnyékkal
1918 júniusában a nemzetközi intervenciós erők részeként mintegy 6000 brit katona szállt partra Észak-Oroszországban, a Királyi Haditengerészet pedig blokád alatt tartotta a Balti-tengert.
David Lloyd George miniszterelnök „a bolsevizmus elleni védvonalnak” nevezte Nagy-Britanniát, a hatóságok pedig a lakosság zúgolódása láttán egyre inkább egy kommunista forradalom bekövetkeztétől rettegtek.
Albert Short alsóházi képviselő még Lenin beszédeinek angol nyelvű kiadását is tiltólistára próbálta helyeztetni a háború alatt hozott honvédelmi törvények égisze alatt.
Habár a „vörös nyár” legnagyobb összecsapásokat látott helyszíne Liverpool volt, a feszültség először Glasgowban éleződött ki még 1919 elején.
Január 31-én több száz tüntető munkás a hatalmas Parkhead vasgyárból, illetve a Clyde folyó torkolatának kikötőiből összegyűlt a város központjában, hogy a hosszú órák és az alacsony bérek ellen emeljen szót.
A tüntetők hamarosan összecsaptak a rendőrökkel is, a polgármester pedig – látva az egyre növekvő számú vörös zászlót a téren – a miniszterelnöktől kért segítséget. Lloyd George a hadsereg egységeit rendelte a skót városba, a háború egyik új vívmánya, a harckocsi több példányával együtt.
A később több munkáspárti kormányban miniszterként szerepet vállaló Emmanuel („Manny”) Shinwell, akit a zavargás felbujtójaként ítéltek el, „szégyenletesnek” nevezte a rendőrség egyes egységeinek kemény fellépését. Voltak azonban, akik a munkások viselkedését illették hasonló szavakkal.
Egy nemrégiben hazakerült hadifogoly azt írta a Glasgow Herald napilapnak: „Csak azt kívánom, ezek a rendbontók, ezek az önző, felelőtlen huligánok bárcsak kaptak volna egy ízelítőt abból, amit Franciaországban kellett elszenvednie a mieinknek.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
