12 évvel a kifosztása után újra megnyílt az Iraki Nemzeti Múzeum
2015. március 2. 12:04 MTI
Tizenkét évvel a kifosztása után újra megnyílt Bagdadban az Iraki Nemzeti Múzeum. Az amerikai inváziót követő káoszban, 2003-ban 15 ezer műkincset hordtak szét a fosztogatók, mára ezeknek körülbelül egyharmada lett meg. A felbecsülhetetlen kulturális emlékeket őrző múzeumot Haider al-Abádi miniszterelnök kérésére nyitották meg sürgősen, válaszul arra, hogy iszlám szélsőségesek pénteken a moszuli régészeti múzeum és Ninive kincseinek szándékos elpusztításáról tettek közzé videót.
Korábban
A szombati megnyitón a kormányfő hangoztatta, hogy a kulturális emlékek barbár moszuli megsemmisítése nem marad büntetlen, az elkövetőket "a végsőkig üldözi fogják az egész világ segítségével". A miniszterelnök azt mondta, hogy a szélsőségesek a kincsek egy részét megsemmisítik, másik részét pedig külföldre csempészik "árulók segítségével", és a csempészet sem marad megtorlatlan. A bagdadi múzeummal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az nemcsak az iraki kultúra emlékeinek, hanem az egész emberiség örökségének is tárháza. Az Iraki Nemzeti Múzeum a történelem előtti időktől az iszlám középkorig őriz emlékeket.
A múzeumot Núri al-Máliki volt miniszterelnök nyomására már 2009-ben megnyitották, de biztonsági problémák miatt az csak különleges alkalmakkor volt látogatható. A világ legbecsesebb régészeti leleteinek egy részét, köztük mezopotámiai emlékeket őrző gyűjtemény vasárnap óta állandó jelleggel nyitva tart. A Gertrude Bell brit orientalista által alapított múzeum végleges megnyitása a vontatottan haladó felújítás, valamint a szerte az országban újra és újra fellángoló erőszak miatt váratott magára eddig.
Az amerikai megszállást követő évek káosza és ingatag biztonsága miatt Irakban sok régészeti lelőhely vált fosztogatók áldozatává. A bűnözők véletlenszerűen végeztek ásatásokat, és régészeti leletek tízezreit hordták szét, jóvátehetetlen károkat okozva. Az Irak-szerte jegyzett 12 ezer régészeti lelőhelyről 2003 óta legalább 32 ezer tárgy került műkincsrablók kezébe, és felbecsülni sem lehet azt a kultúrtörténeti kárt, amely a 100 ezerre becsült feltáratlan lelőhelyen keletkezhetett. A moszuli műkincsrombolás a legnagyobb csapás, amely Irak kulturális örökségét érte a bagdadi nemzeti múzeum 2003-as kifosztása óta. Szakértők szerint a Moszulban kalapáccsal szétvert szobrok egy része eredeti, egy része másolat volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap