129 túsz halt bele a különleges erők mentőakciójába Moszkvában
2023. október 26. 09:05 Múlt-kor
A színház főbejáratát pásztázó reflektorok hirtelen kialudtak. A megfigyelők lélegzet-visszafojtva figyelték az épületet rohamozó kommandósokat. A pár másodpercnyi, végtelennek tűnő csöndet a fegyverek zaja törte meg. 21 évvel ezelőtt, 2002. október 26-án kezdődött a moszkvai Dubrovka színház ostroma.
Orosz kommandósok túszokat kísérnek ki a Dubrovka színházból 2002. október 26-án (Getty Images)
Korábban
Három napig tartó eredménytelen tárgyalás után, 2002. október 26-án, az orosz különleges erők egyik egysége megrohamozta a csecsen terroristák irányítása alá került moszkvai Dubrovka színházat.
Az állig felfegyverzett csecsenek, akik a 29. hadosztály egyik öngyilkos osztagaként identifikálták magukat, az általuk fogságba ejtett több mint 800 túsz életéért cserébe az orosz csapatok kivonását követelték Csecsenföldről.
A terroristák eltökéltek voltak, és nem hajlottak az egyezségre. A kialakult patthelyzetben az orosz hatóságok egy elég kockázatos akció mellett döntöttek: gáztámadást hajtottak végre a színházat elfoglaló fegyveresekkel szemben.
Az egyik túsz visszaemlékezése szerint közvetlenül a támadás megkezdése előtt vékony, ködszerű, égett szagot árasztó felhő ereszkedett alá a színház mennyezetéről, majd sok terrorista és túsz elájult.
Azok, akiknek sikerült az arcukat zsebkendőkkel és sálakkal eltakarniuk, kevesebbet lélegeztek be a mérgező gázból, így nagyobb esélyük maradt arra, hogy életben maradjanak.
„Mintha megittam volna egy vödör vodkát” – így emlékezett vissza az egyik szerencsés túlélő a belélegzett gáz hatására.
A terroristákat végül 129 túsz élete árán sikerült kiiktatni. Az áldozatok nagy része nem a lövöldözésben, hanem a gáz belélegzése miatt vesztette életét.
Az orosz terrorelhárítókat az akció után rengeteg kritika érte a közvélemény szerint rosszul kivitelezett akció és a mérgező anyag alkalmazása miatt, amelynek összetételét az illetékesek nem hozták nyilvánosságra.
Még az egészségügyi személyzet tagjainak – akik egyébként lőtt sebekre és gránátok okozta sérülésekre számítottak – sem volt semmi információjuk arról, hogy a bevetés során pontosan milyen szerrel hatástalanították a színházban tartózkodó fegyvereseket.
Az ostrom után az orosz elnök Vlagyimir Putyin a nemzethez intézett beszédében elkerülhetetlennek nevezte a támadást, és részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap