10 tény a csernobili atomkatasztrófáról
2017. október 30. 09:21
A radiofóbia által kiváltott félelem következtében egyes becslések szerint világszerte mintegy 150 ezer abortuszra került sor. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség csak Nyugat-Európában 100 és 200 ezer közé teszi a baleset után végrehajtott művi vetélések számát.
Korábban
1. Az 1986. április 26-i csernobili atomkatasztrófa a történelem valaha volt legpusztítóbb nukleáris balesete. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség hétfokozatú skáláján a hetes szintet kapta, akárcsak 2011-ben Fukusima.
2. A csernobili atomerőmű négyes reaktorának robbanásából felszabaduló sugárzás becsült ereje 200-szor magasabb volt, mint a Nagaszakiban 1945-ben felrobbanó atombombáé.
3. A katasztrófa színhelyére elsőként megérkező tűzoltóknak nem voltak biztonságos védőruháik. Az egyik tűzoltó, Vlagyimir Pravik szemei állítólag barnából kékbe váltottak a hatalmas sugárzás következtében.
4. Először a Szovjetunió megpróbálta titokban tartani a balesetet, ám a szél az első napokban a radioaktív hulladékot északnyugati irányba fújta, és a svédországi Forsmark erőművének dolgozói már másnap rájöttek, hogy a nukleáris szennyeződés csak Csernobilból jöhet, így Moszkva kénytelen volt elismerni a katasztrófa tényét.
5. Az elhárításban összesen több mint 500 ezer likvidátor vett részt. Esetükben a legóvatosabb becslés szerint is minimum 2200 halálesettel lehet számolni, és különböző mentális és testi betegségek miatt sokan közülük munkaképtelenné váltak.
6. A katasztrófa következtében a következő hónapokban mintegy 336 ezer embert kellett evakuálni, és egy 2600 négyzetkilométeres tiltott zónát hoztak létre Csernobil köré. Közvetlenül a baleset után a legnagyobb veszély a Csernobiltól alig 3 km-re fekvő kisvárost, Pripjatyot fenyegette, amelynek lakói azon a bizonyos napon furcsa fémes ízt éreztek a szájukban. A közel 50 ezres lakosságot április 27-én több mint ezer busz segítségével evakuálták, és estére már teljesen elnéptelenedtek a város utcái.
7. A súlyos katasztrófa és a tervezési hibák ellenére az utolsó csernobili atomreaktor csupán 2000-ben állt le.
8. A radiofóbia által kiváltott félelem következtében egyes becslések szerint világszerte mintegy 150 ezer abortuszra került sor. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség csak Nyugat-Európában 100 és 200 ezer közé teszi a baleset után végrehajtott művi vetélések számát.
9. Egyes kutatások szerint az erőmű közvetlen környezete az elkövetkező 20 ezer évben bizonyosan nem lesz lakható az ember számára.
10. A legszennyezettebb területeken az elhalt fák és levelek alig mutatják a pusztulás jeleit, ugyanis a sugárzás szinte minden olyan gombát és baktériumot kiölt, amelyek felelősek lennének a szerves anyagok lebontásáért.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- Véres, kegyetlen és a végsőkig hierarchikus társadalomban éltek az aztékok 18:05
- „A kémkedést még talán el lehetne viselni, ha tisztességes emberek végeznék.” 15:00
- Amikor a Hősök terén szólalt fel a magyar nép Ceaușescu őrült tervezete ellen 11:50
- Minden értelemben kimagaslott kortársai közül a kegyes lovagkirály, I. László 08:55
- A casus belli, amely Magyarországot a II. világháborúba sodorta tegnap
- Mennyei manna tartotta életben Nyugat-Berlin szovjet blokád alatt sínylődő lakóit tegnap
- Bosszúszomjas társai gyilkolták meg Pizarrót, az Újvilág aranyéhes hódítóját tegnap
- Minden későbbi kor művészei másképpen merítettek ihletet Nagy Sándor életéből tegnap