10 tény a csernobili atomkatasztrófáról

2017. október 30. 09:21

A radiofóbia által kiváltott félelem következtében egyes becslések szerint világszerte mintegy 150 ezer abortuszra került sor. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség csak Nyugat-Európában 100 és 200 ezer közé teszi a baleset után végrehajtott művi vetélések számát.

Korábban

1. Az 1986. április 26-i csernobili atomkatasztrófa a történelem valaha volt legpusztítóbb nukleáris balesete. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség hétfokozatú skáláján a hetes szintet kapta, akárcsak 2011-ben Fukusima.

2. A csernobili atomerőmű négyes reaktorának robbanásából felszabaduló sugárzás becsült ereje 200-szor magasabb volt, mint a Nagaszakiban 1945-ben felrobbanó atombombáé.

3. A katasztrófa színhelyére elsőként megérkező tűzoltóknak nem voltak biztonságos védőruháik. Az egyik tűzoltó, Vlagyimir Pravik szemei állítólag barnából kékbe váltottak a hatalmas sugárzás következtében.

4. Először a Szovjetunió megpróbálta titokban tartani a balesetet, ám a szél az első napokban a radioaktív hulladékot északnyugati irányba fújta, és a svédországi Forsmark erőművének dolgozói már másnap rájöttek, hogy a nukleáris szennyeződés csak Csernobilból jöhet, így Moszkva kénytelen volt elismerni a katasztrófa tényét.

5. Az elhárításban összesen több mint 500 ezer likvidátor vett részt. Esetükben a legóvatosabb becslés szerint is minimum 2200 halálesettel lehet számolni, és különböző mentális és testi betegségek miatt sokan közülük munkaképtelenné váltak.

Egy pripjatyi óvoda 2011-ben

6. A katasztrófa következtében a következő hónapokban mintegy 336 ezer embert kellett evakuálni, és egy 2600 négyzetkilométeres tiltott zónát hoztak létre Csernobil köré. Közvetlenül a baleset után a legnagyobb veszély a Csernobiltól alig 3 km-re fekvő kisvárost, Pripjatyot fenyegette, amelynek lakói azon a bizonyos napon furcsa fémes ízt éreztek a szájukban. A közel 50 ezres lakosságot április 27-én több mint ezer busz segítségével evakuálták, és estére már teljesen elnéptelenedtek a város utcái.

7. A súlyos katasztrófa és a tervezési hibák ellenére az utolsó csernobili atomreaktor csupán 2000-ben állt le.

8. A radiofóbia által kiváltott félelem következtében egyes becslések szerint világszerte mintegy 150 ezer abortuszra került sor. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség csak Nyugat-Európában 100 és 200 ezer közé teszi a baleset után végrehajtott művi vetélések számát.

9. Egyes kutatások szerint az erőmű közvetlen környezete az elkövetkező 20 ezer évben bizonyosan nem lesz lakható az ember számára.

10. A legszennyezettebb területeken az elhalt fák és levelek alig mutatják a pusztulás jeleit, ugyanis a sugárzás szinte minden olyan gombát és baktériumot kiölt, amelyek felelősek lennének a szerves anyagok lebontásáért.