10 nagy katonai tévedés a történelemből

Carrhae, Kr. e. 53

Kr. e. 53-ban Marcus Licinus Crassus római hadvezér hadjáratot vezetett a Pártus Birodalom ellen. A fennmaradt adatok szerint serege 35 000 és 45 000 közötti legionáriust számolt, továbbá 4000 lovast, valamint 12 000 harcost különféle szövetséges népekből. Miután Crassus tudomására jutott, hogy a pártus sereg Armenia Magnában hadakozik éppen, úgy döntött, egyenesen Mezopotámia gazdag vidékei felé veszi az irányt. A kis-ázsiai Carrhae-nál (a mai törökországi Harrán) egy 10 000 fős pártus sereggel találta szemben magát, amely Surena pártus hadvezér parancsnoksága alatt állt.

Crassus menetből azonnal támadásba vezette seregét a kisebb létszámú pártusok ellen ahelyett, hogy hagyta volna katonáit pihenni egy éjszakát a közeli folyó mellett arra az esetre, ha Surena megpróbál elmenekülni. A fáradt, szomjas és éhes római katonák nem tudtak jó teljesítményt nyújtani, és Crassust hamarosan körülzárták a pártusok. Surena béketárgyalást ajánlott fel, de amikor Crassus megérkezett a pártus táborba, megölték. A római sereg megkísérelte a visszavonulást, a pártusok azonban követték őket, és felüket megölték. További 10 000 embert elfogtak, és eladtak rabszolgának. Crassus azzal, hogy megtagadta katonáitól a pihenést és vízkészleteik feltöltését, halálra ítélte seregét és saját magát is.

1. Csangping, Kr. e. 260
2. A Trasimenus-tó, Kr. e. 217
3. Carrhae, Kr. e. 53
4. Jarmúk (Hieromüax), 636
5. Hattín, 1187
6. Azincourt, 1415
7. Moszkva, 1812
8. Balaklava, 1854
9. Little Bighorn, 1876
10. Sztálingrád, 1942-1943

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?