10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
2019. október 9. 11:19 Múlt-kor
Margit királyi hercegnő és II. Iszaakiosz bizánci császár frigyét egy különös törvény értelmében adók formájában a birodalom lakóinak kellett megtéríteniük a konstantinápolyi nagy császári palota javára.
Korábban
1. Az első Árpád-házi herceglány Judit, Géza és Sarolta elsőszülött gyermeke volt, Vitéz Boleszláv lengyel fejedelem, később Gavril Radomir bolgár trónörökös felesége. Az ószövetségi, városmentő hős asszonyról kapta nevét, amit valószínűleg Lengyelországban vett fel.
2. IV. Béla és Nikaiai Márta legidősebb gyermeke, az 1999-ben, hatszázezer hívő előtt II. János Pál pápa által szentté avatott Kinga ma Lengyelország és Litvánia védőszentje.
3. Szent László idősebb leánya, Lea hercegnő apjának a kunoktól való félelmében, mintegy biztosítékként került Kijevbe, s lett Jaroszláv kijevi herceg hitvese.
4. Margit királyi hercegnő és II. Iszaakiosz bizánci császár frigyét egy különös törvény értelmében adók formájában a birodalom lakóinak kellett megtéríteniük a konstantinápolyi nagy császári palota javára.
5. Szent László lánya, Piroska bizánci császárné II. (Komnénosz) János bizánci császár felesége volt. Az ortodox liturgia szerint augusztus 13-án tartják emléknapját, mely során az ünneplők tüzes virágokkal hintik a templomok padlózatát.
6. V. István gyermeke, Katalin egy szokatlan leányvásár során lett szerb királyné: a macsói bánságot megtámadó, majd elfogott I. Uros király csak akkor szabadulhatott a fogságból, ha fia, a trónörökös elveszi István 12 éves lányát.
7. Árpád-házi Szent Erzsébetet a szegények hercegnőjének is szokás nevezni: már az első gyermekének születése után, 15 évesen menedékhelyet teremtett a gyermekeknek, férjével pedig a hajléktalanoknak szegényházat alapítottak.
8. Szent Margit esetében bátyjának, V. Istvánnak a kezdeményezésére már 1271-ben megindult a szentté való minősítés pápai elővizsgálata, de arra csak több mint hatszáz esztendővel később, XII. Pius pontifikátusa alatt (1942. július 23.) került sor.
9. A jó sakkozó hírében álló Boldog Jolán neve nem maradt fenn egyetlen félreérthetetlen okiratban sem: egy 19. századi történeti munka által Ilonának (Jolan) nevezett királyné a poseni levéltár szerint Jolánta, az apja, IV. Béla meglátogatásáról fennmaradt forrás azonban Jolennek szólítja.
10. Az utolsó Árpád-házi lány Boldog Tössi Erzsébet, III. András és Fenenna gyermeke volt, aki 28 évig élt a tössi Domonkos-rendi házban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.