2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

10 érdekes tény az európai étkezés kultúrtörténetéből

2021. november 11. 07:32 Múlt-kor

Mi köze a reformációnak az európai húsfogyasztáshoz? Milyen elnevezései voltak a kukoricának? Miért fűszerezték régen túl az ételeket? Hogyan terjedt el a krumplifogyasztás? Miért tiltotta a keresztény egyház böjt idején a hús fogyasztását?

Van gogh

1. A krumplifogyasztás nyugat-európai elterjedésének egyik legnagyobb hatású reklámmenedzsere minden bizonnyal a francia Antoine-Augustin Parmentier volt, aki a hétéves háború során porosz fogságba esve ismerkedett meg a burgonyával. Hazatérve valóságos kampányba fogott a növény népszerűsítése céljából: befolyásos embereknek (például Benjamin Franklinnek vagy Antione Lavoisier-nek) tartott vacsorákon kizárólag krumpliból készült ételeket szolgált fel, burgonyavirág-csokorral kedveskedett az uralkodópárnak, saját burgonyaföldjét – hogy a parasztok számára még értékesebbnek tűnjön – nappal fegyveresekkel védte, de estére visszarendelte őket, hogy a helyiek nyugodtan ellophassák földjéről az értékes táplálékot. Az ő nevét őrzi a napjainkban is igen nagy népszerűségben örvendő hachis Parmentier nevű egytálétel is.

2. A keresztény tilalmakból ered a hal mint „húspótló” termék megjelenése a böjti asztalokon is. Bár az egyházi előírások a 9-10. századtól már hivatalosan is engedélyezték a halételek fogyasztását, az úgynevezett „kövér” halak (bálna, delfin, egyéb nagytestű tengeri halak) – a szárazföldi állatokhoz hasonló húsuk miatt – továbbra is tilalom alatt maradtak.

3. A kenyér a 11. század kezdetétől vált nélkülözhetetlen táplálkozási formává a szegényebb társadalmi rétegek számára. Fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint nevének az írott forrásokban megjelenő túlburjánzása: a szántóföldeket „kenyérföldnek” nevezték; aratáskor nem gabonát, hanem „kenyeret takarítottak be”; a földesúrnak „kenyeret” adóztak tizedként. A parasztcsalád konyhájának két legfontosabb tárgya a kenyértartó láda és a dagasztóteknő lett, a családtagokat pedig „egy kenyéren élőknek” nevezték.

4. Európa étkezési kultúrájának több évszázados látszólagos egységét a reformáció elterjedése törte meg: a protestantizmus – Lutherral az élen – mereven elutasította a római egyház étkezési szabályrendszerét, így a húsmentes böjtöt is, és helyette az „egyetek, igyatok, öltözködjetek, ahogy nektek tetszik” elvet hirdette meg. A reformáció húsfogyasztó propagandája a Brit-szigetek halfogyasztásában is tetten érhető: a halászhajók száma drasztikusan megcsappant, az édesvízi halászat jelentősen visszaesett.

5. A kora középkor újonnan létrejövő államaiban sok tekintetben megváltozott az evéshez való hozzáállás. Az antik embereszmény táplálkozással kapcsolatos mértéktartásával szemben dominálni kezdett a „nagyevő” típusa. A germán és kelta világban az erős, falánk, telhetetlen és hatalmas mennyiséget elfogyasztani képes harcos így fejezte ki társaival szembeni felsőbbrendűségét és vezetői képességét, az asztalnál bemutatott teljesítményéért környezetétől tisztelet és megbecsülést kapott.

6. A keresztény kultúrkörben a kezdetektől fogva jelen volt a húsról való lemondás mint böjti forma. Az egyházi előírások a középkor évszázadaiban megközelítőleg az év 140-160 napjára rendelték el a hústól való tartózkodást. Ennek okai összetettek voltak: vezeklési szándék; a pogányság és húsfogyasztás közti párhuzam kidomborítása; orvosi tévhit, miszerint a húsfogyasztás növeli a szexuális étvágyat; valamint az antikvitástól örökölt vegetáriánus hagyományok.

7. Az amerikai kukorica már Kolumbusz első útja után megjelent Európában, és az Ibériai-félszigeten szinte azonnal termeszteni is kezdték. Elterjedésének sebességéről és felhasználásának módjairól viszonylag kevés forrással rendelkezünk, annál izgalmasabbak elnevezései. A paraszti kultúrákban formai hasonlóságok miatt kölesnek vagy ciroknak nevezték, a Balkánon babnak, búzának, nagy szemű búzának, de származási helyére utalva hívták török búzának, tengeribúzának, arab búzának, indiai búzának vagy rodoszi búzának is.

8. A burgonyafogyasztás a 18. század során terjedt el Európában. Termesztésének egyik előnye érdekes módon földalattiságában keresendő: a földfelszín alatt lévő gumók nem voltak kitéve a vidéki lakosságot rendszeresen sújtó háborús pusztításoknak. Elterjedésében nagy szerepet játszottak a korszak uralkodói is, akik különböző intézkedésekben igyekeztek népszerűsíteni a paraszti krumplitermesztést.

9. Az újkor során a 18. században lángolt fel igazán a húsevés és a vegetarianizmus körüli vita. Az első vegetáriánus társaság 1847-ben jött létre Manchesterben, és olyan ismert személyek támogatták a húsmentes táplálkozási formát, mint például George Bernard Shaw. A csoporthoz való tartozást nemcsak olyan hagyományos indokok motiválták, mint például az állatok leölésében megnyilvánuló erőszak elutasítása, vagy az az elképzelés, hogy a növényi táplálkozás egészségesebb, hanem gazdaságiak is: a földművelés nagyobb termelékenysége az állattenyésztéssel szemben.

10. Napjainkban is létező, két gyakori tévhit a régi korok húsételeinek mértéktelen fűszerezésével kapcsolatosan, hogy az a romlott nyersanyagok ízének elfedésére, illetve a húsok tartósítására szolgált volna. E hamis teóriákat a történészek és a tudósok többször megcáfolták. Mind a piacokon, mind a gazdagok asztalán szinte kizárólag friss, aznap lelőtt állati húsételek voltak megtalálhatók, a különböző tartósítási eljárások közül pedig a sózás, a szárítás és a füstölés volt a legelterjedtebb. A fűszerek túlzott használatának jóval prózaibb okai voltak: a korabeli orvostudomány álláspontja szerint a túlfűszerezés elősegítette az emésztést, jótékony hatást fejtve ki a gyomorra, és mivel a fűszerek méregdrágák voltak, a fényűzés és társadalmi hivalkodás legkézenfekvőbb eszközeivé válhattak az urak asztalán.

(forrás: Massimo Montanari: Éhség és bőség. A táplálkozás európai kultúrtörténete.)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Annibale Carracci: A babevő

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár