Összekaptak az egyiptológusok Tutanhamon miatt
2014. november 6. 08:20
A Tutanhamon múmiáján végzett virtuális boncolás eredménye finoman szólva is megosztja az egyiptológusokat.
Korábban
Dongaláb, nőies csípő, kapafog
Tutanhamon több mint háromezer éves luxori sírhelyének 1922-es feltárása óta a Királyok Völgye egyik fő látványosságának számít: elsősorban nem páratlan sírkincsei - közte híres aranymaszkja - miatt, amelyeket a legismertebb ókori műkincseknek tartanak, hanem mert a gyermekfáraó egész életét, származását, illetve halálát rejtély övezi.
A közvélemény és a tudóstársadalom immáron kilenc évtizede ugyanarra az egyszerűnek tűnő, ámde igen összetett kérdésre keresi a választ: ki volt az igazi Tutanhamon? Ehnaton fia, esetleg testvére? Miért temettek mellé fiatalkora ellenére annyi kincset? Hogyan halt meg? Természetes körülmények között, vagy ellenkezőleg: megölték? Milyen betegségek gyötörték élete folyamán?
A kérdés már csak azért sem egyszerű, mert amint egyre sikerül választ adni, azonnal egy újabb merül fel. A Tutanhamon életét övező sűrű köd 2005-ben kezdett felszakadozni, mikor Záhi Havvász egyiptomi régész közzétette a legújabb vizsgálatok eredményét. A 2005-ös komputertomográfiás vizsgálatok végkövetkeztetése szerint Tutanhamon halálát lábtörés utáni üszkösödés okozta, lábát pedig úgy törte el, hogy lezuhant valahonnan - ezzel magyarázható a sírjában fellelt összesen 130 sétapálca, illetve az a tény, hogy a reliefeken még a vadászjeleneteken is ülve ábrázolták. Havvászék vizsgálata megcáfolta azt is, hogy Tutanhamonnak gerincferdülése lett volna, továbbá megerősítették, hogy a fáraó fiatalon, körülbelül tizenkilenc évesen halt meg, élete során pedig jó egészségnek örvendett.
A Tutanhamon maradványain 2008 és 2010 között végzett DNS-vizsgálatok további részletekkel segítették a tisztánlátást. Egyiptomi szakemberek német antropológusokkal egyetemben arra a megállapításra jutottak, hogy a gyerekfáraó természetes körülmények között, malária, vagy egyéb betegségben hunyt el. Tutanhamonnak dongalába volt, ezenkívül farkastoroktól is szenvedett.
Az egészségi állapot megismerésén túl a szakemberek a fáraó családi kapcsolatainak feltárására is kísérletet tettek. Egyszer és mindenkorra bebizonyosodott, hogy az egyiptomi fáraó az egyistenhitet, Aton kultuszát bevezető Ehnaton gyermeke volt, s nem testvére, ahogy azt néhányan meggyőződéssel állítják. Mint arra Carsten Pusch, a Tübingeni Egyetem paleogenetikusa is rámutatott, "Tutanhamon nem volt egy büszke vagy éppen erős vezető, inkább egy törékeny, gyenge, rossz egészségi állapotú gyermek. Nem tudott egyedül járni, ezért vagy botra támaszkodva közlekedett, vagy mások segítettek neki járni az üszkösödés miatt".
Ezzel egy időben összesen 11 múmián végeztek genetikai kutatásokat. A kiterjedt DNS-vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy a Tutanhamont megelőző pár nemzedékben rendellenességek halmozódtak fel, továbbá számos betegséget - köztük a csontok és a porcok ritka gyulladását, az ún. Köhler-csontbetegséget - sikerült kimutatni a fáraó és négy családtagjának múmiáján.
Amerikai, francia és egyiptomi kutatók egymástól függetlenül, a National Geographic Societyvel együttműködésben, a legújabb orvosszakértői technikák segítségével próbálták rekonstruálni Tutanhamon arcát. Meglepő módon mindhárom tudósgárda szinte ugyanarra az eredményre jutott: egy olyan képmást készítettek, amely semmiben sem hasonlít a fáraó aranymaszkján látható arcra, ahogy a kairói Egyiptomi Múzeum számtalan fáraóábrázolására sem.
Ha még ez sem lett volna elég, a BBC új dokumentumfilmjében bemutatott kutatás még jobban megdöbbenthette azokat, akiknek a fejében továbbra is valamiféle idealizált kép élt a fáraóról. Az eredmény - kis túlzással - sokkoló volt: a kutatók több mint kétezer digitális felvétel segítségével végezték el Tutanhamon "virtuális boncolását", amely során fény derült arra, hogy a testvérházasságból született királynak "kapafogai" voltak, nőies csípőjével és dongalábával pedig kevés esélye lehetett arra, hogy szekérversenyen vegyen részt, mint azt korábban állították róla.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap