Várnai Zseni
2010. április 23. 12:58
(1890-1981)
Várnai Zseni József Attila-díjas költő, író 1890. május 25-én született. Sokgyermekes szabó édesapja Nagyvázsonyból költözött családjával Pestre a jobb élet reményében. Zseni a Dohány utcai polgári iskolában tanult, majd gép- és gyorsíró iskolát végzett. Közben a színház is csábította, 1908-ban oklevelet szerzett az Országos Színészegyesület Színiiskolájában, de színpadra végül soha nem lépett.
1909-ben feleségül ment Peterdi Andor íróhoz, az ő révén került kapcsolatba a munkásmozgalommal, és a Népszava körével. Itt jelent meg első költeménye is, az Anyaság. Igazi hírnevet a Katonafiamnak! című versével szerzett, amelyet az 1912 májusában Budapesten és környékén tartott nagy munkásmegmozdulások eseményei ihlettek. A vers refrénjét - Ne lőj fiam, mert én is ott leszek! - később, a világháborús időkben is gyakran idézték.
A Népszavában megjelent vers miatt a budapesti és kolozsvári ügyészség is vádat emelt ellene, amit aztán később ejtettek. Első köteteiről a Nyugat költői is elismeréssel szóltak, Kosztolányi az olasz költőnő Ada Negri anyaságot megéneklő verseihez hasonlította Várnai műveit, Kaffka Margit "őszinte és igaz lelkünkből örvendetes" dokumentumnak nevezte második kötetét.
A Tanácsköztársaság idején az írói direktórium tagja volt. A fehérterror alatt a legsúlyosabb anyagi gondok közepette élt és alkotott, férjét éppen lányuk születésekor hurcolta el egy tiszti különítmény. Alkotóereje ennek ellenére töretlen maradt, hangja azonban mind elégikusabbá vált. 1928 és 1942 között a lipótvárosi zsidó nőegylet kulturális tevékenységét szervezte. A második világháború idején egy antifasiszta csoport tagja volt, illegális röpiratokon terjesztett verseivel (Lázadj, magyar!, Kopogtatok) az ellenállásra buzdított.
A háború után egy ideig a Kossuth Népe és az Új Idők című lap munkatársa volt. Költészete egyre népszerűbbé vált, témái, az asszonyiság, az asszonyi sors, a békevágy, a társadalmi változások, az épülő szocializmus iránti öröme bensőséges emberi hangon szólaltak meg, verselésének egyszerűsége, hétköznapi nyelvezete szinte minden olvasóhoz közel hozta műveit.
Prózaíróként is szép sikereket mondhatott magáénak, önéletrajzi regénytrilógiájában (Egy asszony a milliók közül) költői pályájának kibontakozását, a történelmi viharok, változások keretezte életét rajzolta meg. Igen népszerűek voltak gyerekeknek szóló művei, meséket, gyermekverseket tartalmazó kötetei (A mesélő erdő, Furulyaszó, Tündérkert, Az igazlátó király) is. Verseit számos nyelvre, többek között japánra, kínaira, lengyelre, eszperantóra fordították le.
Hosszú és termékeny élet adatott számára, 1981. október 16-án 91 éves korában hunyt el Budapesten.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rejtélyek
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez
- Gyerekek, nemesek és prostituáltak is elindultak a keresztes hadjáratra
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból tegnap
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja tegnap
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon tegnap
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál tegnap
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről tegnap