A hun-magyar rokonság buktatói

Több helyen azt olvastam, hogy a mongol a török nyelvek közé tartozik. Mi a véleménye erről a mai mongol kutatóknak? (Nagy Iván)

A hagyományos elméletek szerint a mongol külön nyelv, de nagyon közel áll a törökhöz és a mandzsuhoz. Ezt ma már néhány mongol és európai kutató is úgy magyarázza, hogy azoknak egy korábbi nyelv, a hun lehet az alapja. Én is ezt a véleményt osztom, hiszen mint tudjuk, a hun részbirodalmak egészen a i.sz. 6. századig fennmaradtak, így a nyelv is egészen a türk korig megőrződött.

Milyen nem nyelvi bizonyítékok vannak a hun-magyar kapcsolatra? (Horváth Zoltán)

Minden tudományágban megtalálható a bizonyíték a hun származás elméletre. Igazából a történeti hagyományainkat sem sikerült megcáfolni, mert a Hunfalvy által írt kritika arra az egyetlen elemre fókuszált, hogy Csaba (Irnek) nem térhetett vissza Szkítiába, ezt pedig már a 20. század elején Marquart megcáfolta, majd az 1920-as évek végétől több magyar kutató bebizonyította a régi magyar történeti hagyomány valódiságát. Győrffy György is írt egy öt pontos felsorolást, hogy miért nem lehet igaz a magyar történeti hagyomány, de az új, keleti történeti és régészeti kutatások révén az is könnyedén megcáfolható. Vagyis: a magyar történeti hagyomány megőrizte a hun származás tudatát, erre számos bizonyíték akad a krónikákban.

Magyarország európai elnevezései mind a hun-magyar rokonságra utalnak. Hogyan lehet az, hogy Magyarország magyar neve egyáltalán nem utal a hun eredetre? (Biczi Éva)

Mert a pusztai népek elnevezésében a vezető törzs neve dominált, és természetesen ők is meg akarták magukat némiképp különböztetni a többi hun törzstől.

Mi most a hivatalos, iskolákban is oktatott tényállás a magyar nép eredetének kérdéskörében? (Fedor Dániel)

Még mindig kizárólagosan a finnugor elméletet oktatják, csak néhol említik meg a más megközelítéseket. Véleményem szerint az egész Ázsiáról oktatott tananyag nagyon elavult, hiszen egy 1950-1960-as évek körüli állapotot tükröz, és az egészet érdemes lenne az új dokumentumok alapján átírni.

Miért gondolják az MTA-ban, hogy csupán a mai finnugor népek a rokonaink és miért nem ismerik el a hun rokonságot? (Horváth Róbert)

Az elmúlt fél évszázadban a hun-kérdés lekerült a magyar tudományos kutatás napirendjéről, és a régészeken kívül szinte senki sem foglalkozott a hunok kutatásával. Ezért ma nincs egyetlenegy, kizárólagosan hunokkal foglalkozó szakértő, pedig nagy szükség lenne rá, hiszen az elmúlt 30 évben nemzetközileg nagyon sokat fejlődött ez a tudományág, és ebbe illene a magyaroknak is bekapcsolódni. Viszont ehhez át kellene értékelni a régi, mára elavult elméleteket, és erre a mai kutatók többsége nem hajlandó. Ehhez a kutatáshoz nagyon fontos a pusztai életmód, a kínai nyelv és egyéb források ismerete, és ez több éves intenzív tanulást igényel. Ráadásul a tudományos életben, nemzetközi szinten a publikációk száma és nem annak elmélyültsége és minősége a fontos. Szerencsére azonban úgy tűnik, hogy néhányunk figyelemfelkeltő munkája révén van érdeklődés a hunok kutatása iránt.

Az avarok hogyan illeszkednek a képbe? Jogos-e a zsuanzsuanok azonosítása az avarokkal, vagy az európai avarok a Turáni-alföld népeivel (pl. párnok) azonosak? (Ötvös Péter)

Az avar-zsuazsuan azonosításnak komoly szakirodalma van, sok mongol régész is elfogadja az elméletet. Nyelvészeti alapon is megállja a helyét, hiszen ahogyan Csongor Barnabás, majd Csornai Katalin sinológus felhívta a figyelmemet, a zsuanzsuan szó a régi kínai nyelvben hvar/uar alakban van jelen, amely kiadja az avar szót. Természetesen, az avarokon belül még nagyon sok egyéb nép megfordult, tudunk arról, hogy közép-ázsiai kézművesek, szogdok is éltek pl. Zamárdiban. De a pusztai népeknél a vezető nép számít, amely minden bizonnyal hun eredetű volt, ahogyan azt a bizánci források is leírták.

Milyen, Ön által hitelesnek tartott internetes és nyomtatott forrásokból lenne érdemes tájékozódnom a hun birodalommal kapcsolatban? (Dobai Csaba)

Nagyon sok fontos könyvet lehet megtalálni a hunokról a hazai közkönyvtárakban, amelyeket az 1900-as évektől írtak külföldi kutatók. Ezek többnyire angol, német nyelven íródtak. Magam is ezeket használom, és másoknak is bátran ajánlhatom, mert azok valódi, tudományos alapon íródott munkák. Legkőféppen DeGroot, Grousset, Hirth, Deguignes munkái lehetnek a mérvadók.

Érdeklődnék, hogy hol tart nyilvános előadásokat mostanában? A nesztoriánus kereszténységről szóló monográfiája is nagyon érdekel, hol lehet az megszerezni, elolvasni? (Móra Eszter)

Nyáron csak egy-két táborban tartok előadást, majd ősztől folytatom az ismeretterjesztő tevékenységet, de komoly kutatási programot is szeretnénk beindítani. A László Gyula Kulturális és Történelmi Egyesületnél lesz októberben egy nagy előadásom. Ősszel egy, most készülő könyvemre szeretnék koncentrálni, ahol a legújabb kutatási eredményeimet ismertetem majd. A nesztoriánus kereszténységről szóló könyvemet tudtommal sok könyvesboltban árulják, és akár interneten is megrendelhető.

Köszönjük a válaszokat!