A tabutól a történelem átértékeléséig
2007. június 18. 11:30
Mongóliában az elmúlt 70 évben, a rendszerváltásig tilos volt Dzsingiszről beszélni, az azóta eltelt időben viszont a kán személye nemzeti ikonná vált.
Korábban
Obrusánszky Borbála: Mi az Ön fő kutatási területe?
Ulambajar Erdenebat: Fő területem a mongol kori sírok és települések tanulmányozása és az azokon való terepmunka. A jelenlegi legnagyobb feltárást a régi mongol fővárosban, Karakorumban folytatjuk, ahol a Bonni Egyetem régészeivel ásunk közösen. Én személy szerint Dovdoi Bajar régésszel, a téma legnagyobb hazai szaktekintélyével dolgozom együtt. Ezen kívül Mongólia több részén is végzünk feltárásokat, ebben az évben a Góbi középső részén egy csodálatos természeti környezetben, a Baga Gazrin Csulúnál tárunk fel mongol kori (13-14. század) sírokat.
O.B.: Milyen leleteket találtak Karakorumban?
U.E.: A város központját, Ögödej kán palotáját, valamint a főváros kézműves negyedét tártuk fel. Megtaláltuk a fővárosban lévő nesztoriánus keresztény templom nyomait, de buddhista és muzulmán szentélyeket is találtunk. Sőt, amint az a budapesti kiállításon is megfigyelhető, magának Ögödej kánnak a palotáját perzsa mesterek építették, ahol sajátos iszlám művészetükkel díszítették a palotát. Az ásatások révén átértékeltük az oroszok által 1949-ben végzett régészeti ásatások eredményeit, és megállapítottuk, hogy akkor sok dologban tévedtek.
A régi álláspont szerint ugyanis a város a 9. századtól lakott volt, mi viszont megállapítottuk, hogy csak a 13. század első felében került sor építkezésre. A város történetét sikeresen korszakoltuk, amelyből kiderült, hogy a település egészen 1450-ig fennállt, és a sokat emlegetett 1388-as kínai támadás nem semmisítette meg azt. Ugyanilyen legenda volt, hogy a Jüan-dinasztia utolsó uralkodója, Togontemür kagán visszament Karakorumba. Az ő pecsétjét nem találtuk meg, de fia nevével a Góbi északi részén, Olan Baisin és Heszeg Baisin városok területén folytatott ásatásokon egyaránt találkoztunk. Ebből pedig az derült ki, hogy Dzsingisz kán utódai csak 1370 körül értek vissza a mai Mongólia területére.
O.B.: A karakorumi leletek után hogyan értékelik a városok és a pásztorok kapcsolatát?
U.E.: A kutatók az elmúlt években teljesen átértékelték a városi-vidéki viszonyt, miután csak a mai Mongólia területén 300 városromot találtak, és ezek közül sokaknál folyamatosan volt élet a hun kortól kezdve egészen a mongolokig. A jelenlegi álláspontunk szerint nem szabad külön kezelni a pásztorokat és a városi lakosokat, hiszen azok szoros kapcsolatban álltak egymással, és a városi életmód nem változtatta meg a mongolok hitvilágát, és kultúráját. Sőt, a nemzetségi, törzsi központok szerepe további kutatást igényelne, hiszen azok is kereskedelmi és kézműipari központként működtek.
O.B.: Sok embert érdekel, hogyan temetkeztek a mongolok, főleg Dzsingisz kán sírja izgatja a szakmai és az érdeklődő közönséget. Erről mi a mongolok véleménye?
U.E.: A mongolok, csakúgy, mint a korai pusztai népek, titokban temették el halottaikat, nem is voltak látható temetőik, nem látogatták azokat, hanem külön helyeken alakítottak ki áldozati helyeket, ahol az év meghatározott szakaszában végeztek szertartásokat az ősök szellemének, amelyet mongolul ongonnak neveznek. A Mongóliában látható türk és mongol kori bálványok ilyen áldozati helyek voltak. Dzsingisz kán sírjáról ellentmondásos feljegyzéseink vannak, a nagykánt sokak szerint valahol Északkelet-Mongóliában temették el. 1993-ban a japánok a "Gurvan gol", vagyis a Három Folyó projektben keresték a sírt, de nem találták meg. Ennek ellenére az expedíció nagyon sikeres volt, hiszen Avragában feltárták Dzsingisz kán egyik korai palotáját, és sok egyéb, mongol kori emléket is találtak. Azóta senki sem kereste a helyet.
O.B.: Hogyan vélekednek a mongolok Dzsingisz kánról?
U.E.: Az elmúlt 70 évben, a rendszerváltásig tilos volt róla beszélni, akkoriban ez tiltott téma volt. 1990 után viszont szabadon lehetett publikálni a mongol birodalom történetéről szóló műveket, és mi, kutatók is nagyban átértékeltük történelmünket. Ma a mongolok többsége hősnek, nagy vitéznek, sőt istennek tekinti a nagykánt, de a buddhista egyház is szentnek tartja. A negatív kép annak köszönhető, hogy a krónikák csak a hadjáratokkal járó pusztításokat örökítették meg, ám a mongol birodalomnak azonban számos más értéke is van.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
- Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
- A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
- A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
- A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
- Akire a bakó negyedszer is lesújtott
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.