Kérdések és válaszok a nagy háborúról

Milyen módszerekkel dolgoztak a kémek a nagy háborúban?

Az ellenségtől származó titkos információkat többféleképpen is meg lehetett szerezni: az első számú és a legegyszerűbb módszer a hadifoglyok kikérdezése volt, de egyre többször bukkantak fel légi felderítés céljából a zeppelinek, vagy később a repülőgépek. Több titkos információt tudtak szerezni az ellenség haditerveiről  a lehallgatás különböző eszközeivel: a telefonok, rádióadások, táviratok figyelésével és lefülelésével. Nagy segítség volt a britek számára, hogy már a háború elején megszereztek három német kódkönyvet, amelyek felhasználásával több tucat német rejtjeles üzenetet fejtettek meg, segítve mindezzel a brit flottát, például az 1916-os jütlandi tengeri ütközet előtt.

Az antant országok kémei a kockázatosabb táviratok helyett kezdetben egy igen kézenfekvő és egyszerű megoldást választottak a kikémlelt információ hazajuttatására: a Monarchia újságjainak hirdetéseiben kódolva jelentették meg megszerzett tudásukat, amelyet gyakorlatilag bárki elolvashatott, ugyanis például a magyar vagy osztrák újságlapok legtöbbje Londonban vagy Párizsban is elérhető volt. Pokorny Hermann alezredes, a Monarchia hírszerzésének magyar tisztje 1918-ban végül úgy döntött, hogy a lapok csak hirdetési rész nélkül mehettek külföldre.

Mata Hari

A britek és a franciák titkos ügynökei sokat megtudhattak a német csapatmozgásokról a luxemburgi pályaudvart figyelve, ugyanis a német megszállás alatt álló kisállam fontos közlekedési csomópont volt, így a vonatok számából következtetni lehetett Berlin mozgósításának volumenére. Ehhez hasonló, sikeres "vasútfigyelő" rendszert működtetett Belgiumban  La Dame Blanche, azaz a Fehér Hölgy nevű ügynök is. A háborús felek gyakran használtak nőket hírszerzésre, ilyen volt például a francia kémelhárítás számára a bűnbakot jelentő, állítólag német szolgálatban álló, 1917-ben kivégzett Mata Hari, de a kevésbé ismert, "Vörös Tigris" (Elsbeth Schragmüller) is, aki Antwerpenben negyven fős német kémhálózatot irányított.

Forrás: Bihari Péter: Kérdések és válaszok az I. világháborúról. Napvilág Kiadó, 2003.

1. Hol harcoltak magyar katonák?
2. Bombáztak-e az első világháborúban?
3. Milyen volt az Európába érkező amerikai hadsereg?
4. Tényleg Magyarországgal bántak a legkíméletlenebbül a békekötéskor?
5. Hogyan működött a jegyrendszer Magyarországon?
6. Milyen módszerekkel dolgoztak a kémek a nagy háborúban?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit
• Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban
• Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
• Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
• Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
• Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
• Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
• Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
• A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit