1914 és a Közel-Kelet: a történelem ismétli magát?

"A történelem nem ismétli önmagát, de rímel" - mondta egyszer Mark Twain. Az amerikai író-újságírótól származó, intelemként is felfogható citátum soha nem volt annyira érvényes, mint ma, a Közel-Keleten. Legalábbis egy nemzetközileg ismert történész szerint, aki arra figyelmeztetett a Brookings Institution amerikai agytrösz honlapján közreadott esszéjében, hogy számos párhuzam figyelhető meg a forrongó térség és az első világégést megelőző európai események között.

Margaret MacMillan cambridge-i történész úgy látja, hogy a Közel-Kelet az első világháború "modern megfelelője". "Nagyon valószínű, hogy fegyverkezési versenyt szül, ha Iránnak sikerül atomfegyvert kifejlesztenie, a világ nagyon veszélyessé válik, a puskaporos hordó pedig felrobban, ahogy a Balkánon száz éve", azzal a különbséggel, hogy most "gombafelhők lesznek" - így a történész.

"Bár a történelem nem ismétli magát pontosan, a Közel-Kelet ma aggasztóan hasonlít az akkori Balkánra. "A nacionalizmus mérgező egyvelege azzal fenyeget, hogy magával rántja a külső hatalmakat, az Egyesült Államokat, Törökországot és Oroszországot, miközben Irán próbálja megvédeni érdekeit és szövetségeseit" - írja MacMillan.

A történész nem áll meg itt, több párhuzamot vél felfedezni a Közel-Kelet és az 1914-et megelőző időszak között. A mai iszlamista terroristák szerinte azoknak a forradalmi kommunistáknak és anarchistáknak felelnek meg, akik egy sor merényletet követtek el az általuk képviselt eszme nevében. 1914-ben a Német Birodalom egy felemelkedőben levő állam volt, amely a világ akkori legerősebb birodalma, Nagy-Britannia ellen intézett kihívást, ma pedig Kína ébreszt aggodalmat sokakban az Egyesült Államokban.

MacMillan, akinek könyve, a The War That Ended Peace tavaly jelent meg, úgy látja, hogy a szélsőjobboldali és nacionalista eszmék világszerte erősödnek, ami döntő momentum volt az első világháború előtt is. Japán és Kína viszonyát ma a Dél-kínai-tengerben található szigetek hovatartozása mérgezi, s egyre több amerikai katonai stratéga vélekedik úgy, hogy Kína a hadseregre fordítható összegek növelésével és tengeri flottájának megerősítésével a csendes-óceáni térség uralmára tör, ahol a két nagyhatalom fegyverkezési versenybe kezdett.

Az Egyesült Államok és Japán közti kölcsönös védelmi szerződés ráadásul érvényes a Tokió és Peking által is magának követelt Szenkaku-szigetekre is. Kína novemberben egyoldalúan légvédelmi azonosító zónát alakított ki a szigetcsoport felett, mire válaszul az USA két B52-es vadászbombázót küldött a szigetek fölé. "Csábító, ugyanakkor nem elrugaszkodott összehasonlítani Kína és Amerika kapcsolatát a száz évvel ezelőtti német-brit relációval" - így MacMillan.

Elgondolkodtató MacMillan ama okfejtése, hogy a nagyhatalmak elképzelhetetlennek tartottak egy totális háborút a hosszú ideig tartó béke után. A történész úgy látja, hogy a globalizáció hamis biztonságérzetbe ringatott bennünket, a világháború kitörésének 100. évfordulója pedig arra kell hogy emlékeztessen, mennyire védtelenek vagyunk az emberi hibákkal, a hirtelen jött katasztrófákkal és a puszta véletlenekkel szemben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. A közjogi rendszer átalakítása Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A rendszerváltoztatás belülről
• Kilincs a túloldalon
• A bölcs „tolmács”
• Az én 89-em
• A Kádár-rendszer darázsfészke
• Moderata durant: az önmérséklet megedz
• A kór újra támad
• Kormányzás ellenszélben
• Antall József közelről