Hónap: december • Nap: 22
1135. december 22.
Kihal a normann uralkodóház
Angliában véres polgárháború tört ki a trónutódlásért. Hódító Vilmos legfiatalabb fia, I. Henrik halálával kihal a normann uralkodóház. A várakozással ellentétben nem kiskorú unokája, II. Henrik lesz a király, hanem unokaöccse, Blois István. A fiú utód nélkül maradt I. Henrik 1128-ban lányát, Matildot nevezte ki örökösének, aki V. (Plantagenet) Gottfrieddal, Anjou grófjával kötött házasságot. A Blois István elleni harcban Matild megpróbálta elismertetni fia jogát a trónra. Mégis csaknem tizennyolc év telt el, amíg Blois István elismerte II. Henrik trónigényét, s a Plantagenet-dinasztia uralomra kerülhetett. A Plantagenetek a sisakforgójukon lévő rekettyeágról kapták nevüket (latinul "planta genista"). Kiterjedt birtokaik révén hosszú időre elvetették az Anglia és Franciaország közt dúló viszály magvát. A XII. és XIII. századi Anglia viszonyait a nagyközönséggel Sir Walter Scott, a történelmi regény megalapítója ismertette meg ("Ivanhoe").
1216. december 22.
III. Honorius pápa megerősíti a Szent Domonkos által alapított Domonkos-rendet
1418. december 22.
Zsigmond király Hohenlohe György passaui püspökre bízza az üresedésben lévő esztergomi érsekség kormányzását.
Adminisztrátori megbízását haláláig, 1423. július 10-ig látja el
1443. december 22.
Visszavonulóban a magyar sereg Melsticánál győzelmet arat Kászim beglerbég fölött
1476. december 22.
Mátyás házasságot köt Beatrixszal
Mátyás 1476. december 22-én házasságot kötött I. Ferdinánd nápolyi király leányával, Beatrixszal. A fényes ünnepségre Budán került sor. A frigy újabb távlatokat nyitott meg előtte az európai nagypolitikában. A Nápollyal szövetséges észak-itáliai fejedelemségek ugyanis jó támaszt jelenthettek III. Frigyes császár ellenében. Az áhított cél pedig a császári trón megszerzése volt. 1477-ben Frigyes azonban - ígérete ellenére - nem a magyar királyt, hanem Ulászlót iktatta be a választófejedelmi joggal járó cseh királyi méltóságba. Mátyást a sértés támadásra sarkallta, s a nyár során az ő kezére került egy sor Bécs körüli erősség. Pápai közbelépésre azonban a hadakozó felek kiegyeztek: Frigyes megígérte, hogy Mátyást beiktatja a választófejedelmek sorába, míg Mátyás elismerte Ulászlót cseh királynak. A végvidéki török erők támadásai a magyar határvédelem ellen egy rövid időre háttérbe szorították a császárral folytatott harcot. 1482-ben azonban Mátyás ismét III. Frigyes ellen fordult. Mátyásnak a kor fogalmai szerint hatalmas serege, hadi sikerei azonban éppen ellenkező hatást keltettek, mint ami a becsvágyó magyar király szándéka volt: megrémítették a választófejedelmeket, így azok 1486-ban nem Mátyást, hanem III. Frigyes fiát, Miksa főherceget tették meg római királlyá, a császári trón várományosává.
1574. december 22.
III. Murád szultán trónra lép Isztambulban,1595-ig uralkodik
1610. december 22.
Szeben város tanácsát és a választott polgárokat Báthori fejedelem elfogatja
1630. december 22.
Beiktatják Rákóczi Györgyöt fejedelmi székébe
1636. december 22.
II. Ferdinánd fiát, III. Ferdinándot Magyarország és Csehország királyát, római királlyá választják
1663. december 22.
I. Lipót császár-király megérkezik a Regensburgban tanácskozó német birodalmi gyűlésre, hogy a fejedelmektól a török elleni hadjárathoz újabb segítséget kérjen
1671. december 22.
I. Lipót e napon kelt pátense a végvári magyar katonaság mintegy kétharmadát elbocsátja a szolgálatból
1682. december 22.
Thököly fejedelem Sárospatakon visszaadja a református főiskola 1671 augusztusában elkobzott javait.
Debreceni Ember Pál rektor irányításával a főiskolán újra megindul a tanítás, 1683 elején Gyulafehérvárról is visszatérnek a bujdosó diákok.
1710. december 22.
I. József Pálffy János altábornagy főparancsnokot teljhatalommal ruházza fel a Károlyi Sándorral folytatandó tárgyalásokra.
Ugyanakkor ünnepélyes okiratban biztosítja Károlyit, hogy minden jószágát és címét visszakapja, ha tettekkel igazolja hűségét
1711. december 22.
A császárrá megválasztott VI. Károlyt (III. Károly magyar király) Majna-Frankfurtban megkoronázzák
1783. december 22.
II. József látogatást tesz Rómában VI. Pius pápánál.
A pápa az osztrák egyház Rómától való elszakadásának elkerülésére kisebb engedményeket tesz a császárnak egyházi kormányzati ügyekben
1844. december 22.
Megalakul Pesten a Gyáralapító Társaság
1851. december 22.
Megszületett Erdélyi Marietta operaénekesnő
Erdélyi Marietta Kassán látta meg a napvilágot. Debrecenben, Aradon, Kolozsvárott, a Nemzeti Színházban, majd Lipcsében és Bécsben lépett fel. 1878-tól újra Kolozsváron szerepelt, 1880-ban Aradon volt színigazgató, majd a budapesti Operaházban lépett fel. 1892-ben saját társulatot szervezett. Viszonylag kis terjedelmű, de iskolázott hangjával operát, operettet és népszínművet egyaránt énekelt. Főbb szerepei: a Hugenották című opera királynője, a Hunyadi László Gara Máriája és a Traviata Violettája. Budapesten hunyt el 1928. február 4-én.
1870. december 22.
Meghal Gustavo Adolfo Bécquer
A spanyol költő és író, a kései romantika, és egyben a XIX. századi spanyol líra egyik legjelentősebb alakja Madridban halt meg. Apja ismert festő volt. Korán árvaságra jutott, keresztanyja nevelte. Festészeti tanulmányokat folytatott, majd keresztanyja akaratával szembeszegülve és támogatásáról lemondva, 1854-ben Sevillából Madridba költözött. A megélhetésért folytatott nehéz küzdelem évei következtek. 1857-ben megtámadta a tüdővész, amely később halálát okozta. Különböző folyóiratoknak dolgozott, operett szövegkönyveket írt és fordított. 1864-68-ig regénycenzori állást töltött be, utolsó évében a La Ilustración de Madrid című lap szerkesztője volt. Verseit csak halála után adták ki. Állandó témájuk a költészet, a szerelem, a csalódás és a magány. A hangvétele finom, bensőséges. Elbeszéléseiben is költői hangon szólal meg. Nyelve egyszerű, kerüli a pátoszt és a díszítéseket.
1871. december 22.
Ferenc József szentesíti az úrbéri viszonyt rendező törvényt
Ferenc József magyar király szentesítette az 1848. évi törvények által megszüntetett úrbéri viszonyból fennmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről szóló törvénycikket. Az 1871:LIII. jogszabály kimondta, hogy a parasztok birtokaikat `teljes tulajdoni és szabad rendelkezési joggal` birtokolják. Ezzel megszüntette a volt jobbágyföldek feudális korlátait.
1875. december 22.
Meghal Kemény Zsigmond
Ősi, fejedelmi családban született 1814. június 12-én. Édesapját korán elvesztette, a családi örökség miatt folyt viszályok egész ifjúkorát megnehezítették, s ő maga később, fővárosi író, szerkesztő létére, tartós pénzzavarokkal küzdött. Zalatnán, majd 1823-tól Nagyenyeden tanult, ahol Szász Károly hatására a joggal és a politikával kezdett el foglalkozni. Jogi tanulmányait Marosvásárhelyen fejezte be, majd az erdélyi főkormányszéknél szolgált. 1839 és 1840 között a bécsi orvosi egyetem előadásait látogatta. Hazatérve Kolozsvárra költözött, s az Erdélyi Híradó egyik szerkesztője lett, de cikkeket írt a Nemzeti Társalkodónak is. Barátságot kötött Wesselényi Miklóssal. Az 1834-es országgyűlés óta, a `mérsékelt ellenzék` híveként tevékenyen vett részt az erdélyi politikai megmozdulásokban. Irodalmi munkásságát szépirodalmi dolgozatokkal, történeti tanulmányokkal és politikai röpiratokkal kezdte. 1843-ban írt röpiratában (Korteskedés és ellenszerei) a megyék önkényeskedésére világított rá. Előbb Széchenyi híve, majd 1846-ban Eötvös József és a centralisták mellé állt. 1847-ben Pestre költözött és a Pesti Hírlap munkatársa lett. A szabadságharc idején belügyminiszteri tanácsos, majd a `békepárthoz` csatlakozott és a kiegyezés érdekében dolgozott. Világos után bujdosni kényszerült, majd internálták. Ekkor írta híres röpiratait: Forradalom után és Még egy szó a forradalom után. Az 1850-es években a Pesti Napló szerkesztőjeként a passzív ellenállás egyik szervezője, majd a kiegyezés egyik előkészítője és kidolgozója volt. Első regényei régi korok romantikus és tragikus eseményeit idézték. Legjelentősebb műveit az 50-es években írta. Előbb a társadalmi regények és elbeszélések (A szív örvényei, Férj és nő, Ködképek a kedély láthatárán, Szerelem és hiúság), később a történelmiek (Özvegy és leánya, Rajongók, Zord idő) voltak túlsúlyban. Regényeiben a sötét háttérbe rendszerint tragikus történetet állított be. Hősei nem közönséges emberek. Botlásaikért aránytalan büntetéssel bűnhődnek. Mesemondása nehézkes, vontatott. Tanulmányai és esszéi sorában kitűnő jellemrajzot írt a két Wesselényiről, Széchenyi Istvánról, id. Szász Károlyról. Elemezte a társadalom és irodalom viszonyát. Ezek a tanulmányai az 1850-es években nagyban hozzájárultak az irodalmi ízlés tisztulásához és a népiesség elismertetéséhez. A kiegyezés után már alig volt politikai szerepe. A szerkesztés, az éjszaka végzett túlhajtott írói munka, zilált anyagi helyzete és a politikai izgalmak felőrölték idegeit. Még a Kisfaludy Társaság elnökségét is (1866-tól) egyre inkább csak forma szerint látta el. Betegsége mindjobban elhatalmasodott rajta, elméje elborult. Hazatért Erdélybe, öccsének pusztakamarási birtokán hunyt el. Emlékére Tolnai Lajos 1878-ban irodalmi társaságot létesített Marosvásárhelyen.
1876. december 22.
Megszületett Filippo Tomasso Marinetti olasz író
A futurizmus megalapítója Alexandriában született. A párizsi és genovai egyetemen irodalmat és jogot tanult. 1905-ben Milánóban megalapította a Poesia című avantgárd folyóiratot. 1909-ben a Le Figaro című lapban közzétette a futuristák kiáltványát, a futurizmus közéleti képviselője, a mozgalom fő szervezője lett. Pályája kezdetén elsősorban franciául írta futurista műveit. 1910-ben jelent meg A futurista Mafarka című regénye, amelyért szeméremsértés vádjával perbe fogták. A futurista mozgalom aktivistájaként sikeresebb volt, mint alkotóként. Elméletét szatirikus drámáival, például Az asszony ingatag (1910) és elbeszéléseivel is illusztrálta. Szabad szavak címmel jelentette meg stílusújító szabadverseit. Ismert művei a Szexuális elektromosság és A meglepetés színháza. Élete végén futurizmusa fasizmusba torkollt, ezért világszerte elutasították, pályája mégis a maga módján korszakot jelzett, az izmusok korának elindítója volt. Ballagio-ban hunyt el 1944. december 2-án.
1880. december 22.
Meghal George Eliot angol írónő
Londonban meghal George Eliot (Mary Ann Evans) angol regényírónő, a modern realista regény egyik jelentős előfutára. Az angol fővárosban élt, irodalmi munkásságát fordításokkal kezdte. 1851-től a Westminster Review című rangos folyóiratot szerkesztette. Első szépirodalmi műveit 40 évesen írta. Könyveiben szakított a vallási hagyományokkal, de nem volt materialista. Regényei új színt vittek Anglia XIX. századi regényirodalmába, formai és tartalmi szempontból egyaránt. Ő volt az első angol regényíró, aki az embert munkája közben mutatta be, s nála jelentkeztek az elsők között az angol irodalomban a naturalizmus jelei. Nagy sikert aratott Bede Ádám című regényével (1859), amelynek pontos társadalom- és lélekábrázolása megújította az angol regényt. Leghíresebb műve a Middlemarch (1871-72), amelynek főhőse, Lydgate az első nemes ambíciójú angol regényhős, aki elbukik. A XIX. századi magyar realizmus egyik fő ihletője és eszményképe volt, ezért rövid idő múltán majd minden regényét lefordították magyarra.
1894. december 22.
Alfred Dreyfus-t az Ördög-szigetre száműzik
A zsidó származású francia vezérkari kapitány ellen nagy vihart kavaró pert indítottak, mert - hamis bizonyítékokat felhasználva - a németeknek való kémkedéssel vádolták.
- Dreyfus Affair (Jewish Virtual Library)
- Vadász Sándor a Dreyfus-ügyről (Rubicon)
- Szabó Miklós a francia szélsőjobboldalról (Holmi)
- Síklaki István a demagógia működésmódjáról (Rubicon)
[24]
1921. december 22.
Megkötik a Bethlen-Peyer paktumot
Az 1921. december 8-21. közötti tárgyalások befejeztével december 22-én írta alá az ún. Bethlen-Peyer paktumot Bethlen István miniszterelnök és Peyer Károly, a Szociáldemokrata Párt képviselője. A tárgyalásokat a kormány kezdeményezte azzal a céllal, hogy a szociáldemokrata mozgalmat a rendszer megszilárdításának szolgálatába állítsa. A megegyezés lényege egyfelől az volt, hogy a kormány elismerte a pártot mint politikai tényezőt, és szavatolta működési feltételeit, másfelől pedig az, hogy az MSZDP lemondott a rendszer radikális ellenzékének szerepköréről, például a kormány külpolitikai tevékenységének bírálatáról, nem fejt ki köztársasági propagandát és nem kísérli meg visszaállítani a közalkalmazottak (vasutasok, postások) betiltott szakszervezeteit. Ugyanakkor a szakszervezetek folytathatták alapszabályszerű tevékenységüket, de politikával nem foglalkozhattak. - A megállapodás 1924 végén került nyilvánosságra.
[25]1940. december 22.
Meghal Nathanael West amerikai író
Zsidó bevándorlók gyermekeként látta meg a napvilágot 1903. október 17-én. Már a Tufts- és Brown Egyetemeken folytatott tanulmányai során elkötelezte magát az irodalommal. A dadaizmus és szürrealizmus amerikai meghonosítására is törekedő első regénye, a Balso Snell álomvilága nem hozta meg számára a várt sikert, mindössze ötszáz példányt adtak el belőle. Második regénye, az 1933-ban kiadott Törtszív kisasszony azonban vitathatatlanul mestermű, amelyben a szerző az őt körülvevő világ ürességét írja le az írásaira oly jellemző ironikus távolságtartással. A könyv kiadásának körülményei - a kiadó csődöt jelentett, de a kéziratra lecsapott a filmipar - vezették az írót Hollywoodba, ahol először csupán könyve filmre vitelét kísérte figyelemmel, majd 1938-ban Los Angelesben telepedett le. Két évvel később El Centro közelében autóbalesetben meghalt. A korai halál meggátolta a mindössze négy regényből álló életmű kiteljesedését.
[26]1950. december 22.
Meghal Pukánszky Béla irodalomtörténész
Az Eötvös Kollégium tagjaként a budapesti egyetemen szerzett 1918-ban bölcsészdoktori, majd 1919-ben tanári diplomát. Pályafutását a pesti tudományegyetemen a német nyelv lektoraként kezdte, majd 1927-ben magántanári képesítést nyert. 1932-ben az MTA levelező tagjai sorába választotta. 1936-tól német irodalomtörténetet tanított a budapesti tanárképző intézetben, majd 1941-től haláláig a debreceni egyetem professzora volt. Párhuzamosan az Eötvös Kollégiumban is oktatott. 1949-ben megfosztották akadémiai tagságától, s csak halála után, 1989-ben kapta azt vissza. Főként a magyarországi német irodalom és művelődés, valamint a magyar-német irodalmi kapcsolatok történeti feltárásával foglalkozott.
[27]1955. december 22.
Meghal Jób Dániel
1907-től a Vígszínház rendezője, főrendezője, 1921-39 és 1945-49 között művészeti igazgatója volt, majd távozásra kényszerült. Működésének idejére esett az úgynevezett második vígszínházi stílus virágzása: Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Szomory Dezső, Hunyady Sándor műveit rendezve a színház stílusát a naturalizmusból a realizmus felé vezette. A Vígszínház repertoárját számos XX. századi színmű bemutatásával gazdagította. Novellái a Nyugatban jelentek meg, több darabját tűzte műsorára a Vígszínház.
[28]1989. december 22.
Megostromolják a román elnöki palotát
A hadsereg és a Securitate erőszaka sem tudta letörni a romániai népek szabadságvágyát. Éjjel egyetemisták vonultak Bukarest utcáira, Ceauşescu-ellenes jelszavakat hangoztatva. A reggeli órákban a főváros munkásai szolidaritásukról biztosítják őket és bejelentik az általános sztrájkot. Egyre több ember özönlik Bukarest külvárosaiból a belvárosba, amelynek középpontját, ahol a televízió épülete és az elnöki palota is megtalálható, a biztonsági erők lezárták. A Securitate ismét géppuskatüzet nyit a fegyvertelen tömegre. Ekkor azonban valami váratlan dolog történik: a katonák és néhány Securitate-tag is átáll a tüntetők oldalára. A lövések elhallgatnak. A főváros és a hadsereg hangulata teljesen a Ceauşescu-rendszer ellen fordult, miután a bukaresti rádió beszámolt Vasile Milea honvédelmi miniszter állítólagos öngyilkosságáról. Felelőssé tették a napok óta tartó tiltakozás miatt és Ceauşescu elárulásával vádolták. Később a román hadsereg tábornoki karára hivatkozva elterjedt a hír, hogy Mileát valójában meggyilkolták, mert parancsot adott a visszavonulásra, és a katonákat felszólította, hogy ne lőjenek a lakosságra. Néhány órával később az elnöki palota előtti teret százezrek töltik meg. Ceauşescu, az állam és a párt vezetője felesége, Elena kíséretében a biztonsági szolgálat embereitől körülvéve megjelenik az erkélyen. A diktátornak azonban nem marad alkalma, hogy beszédet tartson az izgatott tömeg előtt. Nem tud mit kezdeni a "Le Ceauşescuval!" kiáltásokkal szemben. Elena Ceauşescu elhúzza férjét a mikrofontól, majd mindketten eltűnnek az ajtó mögött. Röviddel később egy helikopter hagyja el az elnöki palotát. A tüntetők leírhatatlan ujjongásban törnek ki.
[29]1989. december 22.
A Nemzeti Megmentés Frontja veszi át a hatalmat Romániában
Miután a diktátor kocsival menekült tovább, a hatalmat a Corneliu Manescu, az egykori külügyminiszter által vezetett Nemzeti Megmentés Frontja vette át. A 73 éves politikus a kommunista párt egykori magas rangú tagjainak csoportjához tartozott, akiket mint Ceausescu ellenfeleit, házi őrizetben tartottak. A bukaresti televízió- és rádióadót lefoglalták a tüntetők. Mircea Dinescu költő a tv-kamerák előtt hirdette: `a zsarnok megbukott... Isten megmentette Romániát, 25 év diktatúra után Románia ismét szabad`. December 26-án új kormányt alakítottak, amelynek megbízatása az első szabad és titkos választások megtartásáig szól. Az új vezetés hamarosan ígéretet tesz a nemzetiségi kisebbségek kollektív jogainak biztosítására.
[30]1990. december 22.
Meghal Platthy József díjugrató lovas
A magyar lovassport egyetlen olimpiai érmese volt. Berlinben a díjugratásban bronzérmet nyert Sellő nyergében. 1934-1941 között megszakítás nélkül hazai rangelső volt, nyolc országos bajnoki címet szerzett. A Ludovika Akadémián végzett, majd huszár alezredesi rendfokozatot ért el, ezért 1945 után folyamatosan mellőzték, nem működhetett lovaglótanárként. Később különböző kluboknál edzősködött, s szinte haláláig aktív lovasként jegyezték, még 90. évében is naponta másfél-két órát töltött nyeregben.
[31]1993. december 22.
Az Európai Közösség Bizottságának képviselője újabb ajánlást tett a Duna vízmegosztására
Ajánlata szerint a teljes hozam 40%-át kellene közös mederbe juttatni. Az ajánlatot a magyar fél elfogadta, a szlovák fél nem.
[32]1995. december 22.
Meghal Bojár Iván
Budapesten meghal Bojár Iván festő, grafikus, díszlet- és jelmeztervező, művészettörténész. A Pázmány Péter Tudományegyetemen művészettörténet szakon végzett 1948-ban, majd közgazdasági tanulmányokat folytatott. Az 1950-es években folyóiratot szerkesztett, s később is dolgozott újságíróként, végül a Lakáskultúra főszerkesztő-helyetteseként ment nyugdíjba. Közben a Pécsi Nemzeti Színházban, a kecskeméti Katona József Színházban, az Irodalmi Színpadon, valamint a Magyar Televízióban díszleteket és jelmezeket tervezett. 1963-65 között az Iparművészeti Főiskola díszlettervezési szakán, majd az 1970-es években a MÚOSZ újságíró iskolájában is tanított. Színpadi terveiben a tér és kép dramaturgiai egységére törekedett. Főbb tervmunkái: Verdi: Rigoletto, Garcia Lorca: Bernarda Alba háza.
[33]1996. december 22.
Meghal Bodnár Gábor, a magyar cserkészmozgalom kiemelkedő vezetője
Miskolcon született 1920. szeptember 9-én. 1942-ben Magyarországon az Országos Cserkész Nagytanács tagja volt. A világháború után Nyugatra távozott. Az emigrációban a magyar cserkészmozgalom ausztriai és németországi megszervezése után, az ő irányításával jött létre a külföldi Magyar Cserkészszövetség. A tengeren túlra történt kivándorlása után egyik fő céljává vált a négy világrész magyar cserkészeinek összefogása. 1948-1961 között a szövetség ügyvezető elnökeként irányította a külföldi magyar cserkészetet. Nevéhez fűződött a cserkészet legtöbb intézményének létrehozása, a rendszeres vezetőképzés biztosítása, a Sík Sándor cserkészpark megalapítása. Az emigrációban jelentette meg több könyvét. (Mi könyvünk, Cserkészkönyv I-III., A magyarországi cserkészet története). A Magyar Cserkész és a Vezetők lapja című cserkészfolyóiratokat szerkesztette. Elnöke, illetve elnökségi tagja volt több magyar emigrációs szervezetnek. A Kádár-rendszer bukása után részt vállalt a Magyarországon betiltott cserkészmozgalom újjáélesztésében, s a számos nyugati kitüntetés után átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét is. Az amerikai Garfield-ban hunyt el.
