Valódi üzenetet rejt a világ legtitokzatosabb kézirata

2013. június 26. 10:43

Egy új számítógépes statisztikai elemzés szerint valódi üzenetet rejt az ismeretlen eredetű betűkkel és nyelven írt, 1912-ben előkerült Voynich-kézirat, amely több száz éve őrzi titkát a kódfejtők és nyelvészek előtt.

Korábban

A jelenleg a Yale Egyetem Beinecke Könyvritkaságok és Kéziratok Könyvtárában található kéziratot Wilfrid Voynich könyvkereskedő 1912-ben fedezte fel a Rómához közeli Villa Mondragonében, amikor a jezsuiták eladásra szánt gyűjteményét vizsgálta át. A férfi – aki szerint a kézirat egykori birtokosa II. Rudolf német-római császár volt – a könyv megszállottja lett, és 18 évvel később bekövetkezett haláláig minden energiájával a mű jelentését szerette volna megfejteni – sikertelenül.

A titokzatos iromány megfejtése a múlt század során mindig kudarcba fulladt. Ez minden valószínűséggel annak a kezdeti hibának a következménye, miszerint Voynich és követői a 13. században élt brit tudós, Roger Bacon tollából eredeztették a kéziratot. Edit Sherwood szerint azonban Bacon helyett sokkal valószínűbb, hogy azt a 8-10 éves Leonardo da Vinci írhatta. Az Arizonai Egyetem szakértői a szerzőség kutatása helyett két éve a pergamenre írt ritkaság korát próbálták megállapítani. Az egyetem fizikusai Greg Hodgins vezetésével radiokarbonos vizsgálatoknak vetették alá a könyvet, és ennek során az derült ki, hogy az a 15. század elején, azaz az eddig hitt időpontnál egy évszázaddal korábban készülhetett.

A 250 oldalas kézirat összesen 250 ezer karaktert tartalmaz, amelyek egy igazi Da Vinci-kóddá állnak össze: néhány szavakat, illetve mondatokat tesz neki, néhány latin betűkre hasonlít, de van olyan is, amely római számokra hajaz. A rejtélyes kézirat szövegeit furcsa illusztrációk egészítik ki: azonosítatlan növények, asztrológiai jelek, vagy éppen zöld folyadékban táncoló/fürdő meztelen hölgyek rajzai.

A mai kutatók öt részre osztották a kéziratot: Füvészkönyv, Csillagjóslás, Biológia, Gyógyszertan és Receptek. „A csalhatatlan középkori kódex jellege ellenére a Voynich-kézirat eredete, célja és tartalma továbbra is rejtélyes” – olvasható Marcelo Montemurro (Manchesteri Egyetem) és Damian Zanette (Centro Atómico Bariloche) közös, a Plos One tudományos folyóiratban megjelent tanulmányában.

A 17. század óta számtalan kísérletet tettek, hogy megfejtsék a kézirat titkát. Az elméletek széles skálán mozognak: van, aki szerint egy titkos vallási szekta készítette, más egy mára elfeledett nyelv egyetlen fennmaradt írásos emlékének tartja, illetve olyan is, aki úgy véli, hogy az „életelixír” titkos receptjét tartalmazza.

Montemurro legutóbb számítógépes statisztikai módszerrel vizsgálta a szavak elrendezésének mintáját, amely titkos szavak "füzérét" állapította meg: ilyen szavak például a shedy, cthy, chor, qotedy és a qokeey. A metódus alapját az adta, hogy bizonyos témáknál egyes jelentéssel bíró szavak nagyobb arányban fordulnak elő a többinél. Így ha ezek valóban kódolt szavak, akkor az fontos lehet annak megállapításakor, hogy melyek azok a kulcsszavak, amelyek jobban kötődnek a kézirat egyes fejezeteihez – állítják a kutatók.