80 éve avatták fel Erzsébet királyné emlékművét

2012. szeptember 24. 13:15 MTI

Nyolcvan éve, 1932. szeptember 25-án avatták fel Erzsébet királyné emlékművét a magyar fővárosban, az Eskü téren (ma: Március 15. tér). Az egykorú leírás szerint az emlékmű körül díszruhás testőrök s koronaőrök alkottak sorfalat, körülöttük magyarruhás lányok és cserkészek vontak kordont. Az emlékmű mögött népviseletbe öltözött legények és lányok álltak. A nézőközönség több ezres karéjában számos neves közéleti, társadalmi és politikai személyiség is jelen volt, köztük családja kíséretében Horthy Miklós kormányzó.


Az osztrák császárné és magyar királyné, akit Sissi (Sisi) néven ismer az utókor, 1837. december 24-én született Erzsébet Amália Eugénia néven Münchenben Miksa bajor herceg és Mária Ludovika hercegnő harmadik gyermekeként. 1853-ban találkozott I. Ferenc Józseffel Bécsben, amikor nővérét, mint kiszemelt menyasszonyt mutatták be a császárnak, ám a fiatal uralkodó a 15 éves Erzsébetbe szeretett bele. A Habsburg-dinasztiában szokatlan szerelmi házasságot 1854. április 24-én kötötték meg Bécsben. A császári udvarban azonban Erzsébet magányosnak, elszigeteltnek érezte magát. Négy év alatt három gyermeket szült, Rudolf, a várva várt trónörökös harmadikként, 1858-ban jött a világra. Amikor elsőszülöttje, Zsófia alig kétévesen meghalt, a lesújtott császárné depresszióssá vált, egészsége egyre romlott.

Évekig távol maradt az udvartól: Madeirán gyógyult, ezután Korfu, Velence, Bad Kissing következett, majd Bécs helyett inkább apja bajorországi kastélyában tartózkodott. Az udvartól távol töltött évek alatt Erzsébet határozott és öntudatos lett, ráébredt szépségére és az abban rejlő erőre, megtanulta érvényesíteni az akaratát. Bizalmasa, a kecskeméti köznemes Ferenczy Ida ismertette meg vele Andrássy, Deák, Széchenyi kiegyezéspárti eszméit, és az osztrák császárné mindent elkövetett az osztrák-magyar kapcsolat rendezéséért.

Jelentős érdeme volt az 1867-es kiegyezés megkötésében, annak létrejöttekor hihetetlenül boldog volt, és Ferenc József 1867. június 8-i megkoronázásakor a magyarok rajongásig szeretett királynéja lett. Az ország - régi hagyomány szerint - ajándékot adott a királynak, a gödöllői Grassalkovich kastélyt, amely Erzsébet igazi otthonává vált, ahol még inkább megkedvelte a magyarokat, és még a magyar nyelvet is megtanulta.

Rudolf trónörökös 1889-es öngyilkossága teljesen lesújtotta Sissit: ezután mindig feketében járt, és életének további éveit egyre magányosabban, depressziótól űzve, inkognitóban utazgatva töltötte. 1898. szeptember 9-én Hohenembs grófnőként jelentkezett be az egyik genfi szállodában. Másnap udvarhölgyével a kikötőbe igyekezett, amikor egy olasz anarchista, Luigi Lucheni mellébe döfött egy tűhegyes reszelőt. A császárné másfél óra múlva a szállodájában halt meg, 1898. szeptember 10-én.

"Európa legszebb királynéjának" halála megrendítette a világot. Hatalmas temetést rendeztek tiszteletére, holttestét a bécsi családi sírboltban helyezték el. A magyar országgyűlés törvénybe iktatta emlékét, és szobrának felavatásáról már halálának évében döntött: "Ha sírja Bécsben van, szobra legyen Budapesten, abban a városban, amelyet annyira szeretett" - szólt az elhatározás. 1900-ban írták ki az első szoborpályázatot, ám csak az ötödik lett sikeres, amikor az 1919-es kiírás nyomán az emlékmű-bizottság elfogadta Zala György szobrász és Hikisch Rezső műépítész tervét. Az alkotók a XIX. század végének akadémista - Zalára annyira jellemző - stílusában megmintázott ülő nőalakot egy kupolacsarnokban helyezték el. Az emlékmű helyszínére vonatkozóan az évek folyamán ugyancsak több terv született, végül a Széll Kálmán miniszterelnök által eredetileg kijelölt Szent György tér helyett 1925-ben Bethlen István miniszterelnök javaslatára az Eskü tér lett az emlékmű helye a Belvárosi templom és a királyné nevét viselő híd szomszédságában.

Az ünnepélyes felavatásra 1932. szeptember 25-én került sor. Az egykorú leírás szerint az emlékmű körül díszruhás testőrök s koronaőrök alkottak sorfalat, körülöttük magyarruhás lányok és cserkészek vontak kordont. Az emlékmű mögött népviseletbe öltözött legények és lányok álltak. A nézőközönség több ezres karéjában számos neves közéleti, társadalmi és politikai személyiség is jelen volt, köztük családja kíséretében Horthy Miklós kormányzó. A Himnusz eléneklése után Zsitvay Tibor igazságügy-miniszter mondott beszédet, és miután Sipőcz Jenő polgármester a főváros nevében átvette a szobrot, előbb a kormányzó, majd az előkelőségek koszorút helyeztek el a talapzaton. Budapest valamennyi templomának harangja megkondult, ezzel egy időben a Dunán a szoborral szemben elhelyezkedő két monitor 33 díszlövést adott le. A Szózat elhangzása után az ünnepély zárásaként a csapatok díszmenettel köszöntötték a kormányzót.

Az emlékmű 1953-ig (egyes források szerint 1947-ig) állt a helyén. Ekkor eltávolították, majd évtizedekig a sülysápi és a kiscelli raktárakban őrizték, szerencsére Zala György aranyozott bronzból készült szobrát nem olvasztották be. 1986 telén az eredeti helyszínnel szemben, az Erzsébet híd budai hídfőjénél, a Döbrentei téren állították fel újra Erzsébet királyné szobrát, de már az eredeti alkotás fölé helyezett architektonikus rész, a kupolás csarnok nélkül.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma