Háztól házig: királyi családok és házasságok Nagy-Britanniából

A Hannoveri-ház

I. György (1660-1727) 1698-tól a Német-Római Császárság részét képező protestáns Hanover fejedelme volt, 1714-től pedig Stuart Anna utóda Anglia, Skócia és Írország trónján az 1701-es protestáns trónutódlási törvény értelmében, annak ellenére, hogy Annának sokkal több közeli rokona lett volna, ám azok nem voltak protestánsok. I. György uralkodása alatt alakul ki a kabinet rendszere, s Nagy-Britannia első hivatalos miniszterelnöke, Sir Robert Walpole 1721-ben lép hivatalba. I. György unokatestvérét, a jó hozománnyal bíró, de kevésbé előkelő családból származó Celle-i Szófia-Dorotheát vette feleségül, aki egy György nevű fiúutóddal és később egy lánygyerekkel ajándékozta meg.

I. György

A pár később elhidegült, s I. György szabadidejét inkább szeretőjével, Schulenburg-i Melusine-nal töltötte, akitől két lánya is született. Mindeközben felesége, Szófia-Dorothea svéd herceg szeretőjével múlatta idejét, akit 1694-ben megöltek – feltehetőleg György király beleegyezésével a további botrányok elkerülése végett. Eztán a királyi pár házasságát felbontották, mondván, hogy Szófia-Dorothea elhanyagolta házastársi kötelezettségeit, majd a király – apja beleegyezésével – Ahlden várába záratta volt feleségét. Haláláig, harminc éven át raboskodott ott mind gyermekei, mind apja láthatásától eltiltva, s bár némi apanázzsal ellátták, sem újbóli férjhezmenetelét, sem őrizet nélküli sétáit nem engedélyezték.

A házasság növekvő fontosságának elismerését jelenti az 1772-es Királyi Házasságokról (Royal Marriages Act of 1772) hozott, s mai napig életben levő törvény, miszerint 1772-től, III. Györgytől kezdve (12 Geo III c. 11) a királynak vagy a királynőnek engedélyeznie kell a királyi sarjak frigyét. Az engedély nélkül kötött házasság még bűncselekménynek is számított 1967-ig, amikor is azt a büntetőtörvény (Criminal Law Act) eltörölte.

Az 1772-es Házassági törvényt III. György azért kezdeményezte, mert testvére, Henrik herceg (Cumberland és Strathearn hercege) 1771-ben elvett feleségül egy közrangú nőt, Anne Hortont, egy másik fivére, Vilmos Henrik (Gloucester és Edinburgh hercege) pedig Sir Edward Walpole „fattyú” lányát, Máriát vette feleségül. Bár ez utóbbira csak a törvény meghozatalát követően derült fény, III. György elégedetlen volt mindkét friggyel, s a nemkívánatos házasságok jövőbeli megakadályozására kezdeményezte az új törvény bevezetését.

Viktória és Albert

A Hannoveri-házat Viktória királynő után 1901-ben követő, mai napig uralkodó angol „Windsor-házat” az első világháború előtt – származásuk helyéről – Szász-Coburgi és Gotha-háznak hívták. A két német hercegség, Szász-Coburg és Szász-Gotha 1826 és 1918 közt perszonálunióban egyesültek, majd szétváltak, s két évvel később Türingiába olvadtak. Az angol uralkodó család a németekkel vívott első világháború miatt „angolosította” nevét Windsor-házra.

A család legrövidebb ideig uralkodott és leghírhedtebb tagja, VIII. Edward (1894-1972) 1936-ban 9 hónapig volt az Egyesült Királyság királya. Még megkoronázása előtt lemondatták, amikor megkérte az elvált amerikai Wallis Simson kezét. Edward tudta, hogy nősülése Stanley Baldwin kormányfő lemondását vonná magával, így inkább ő maga távozott a trónról a nő kedvéért. A trónon Albert öccse követte VI. György királyi néven. Újabb port kavart, hogy lemondása után Edward „Windsor hercege”-ként körbeutazta a náci Németországot, s miután náci-szimpatizáns vádakkal illették, visszavonult kormányzónak a Bahamákra, majd a II. világháború után végleg elzárkózott a közélettől.

Diana és Károly

A II. világháború után sem volt botrányoktól mentes a Windsor család; II. Erzsébet királynő legidősebb fia, Károly herceg és felesége, Diana hercegnő története csak a jéghegy csúcsa, ám az angol korona a növekvő elégedetlenség és a monarchiaellenes hangok szaporodása, valamint a sajtó által felfújt botrányok ellenére szilárd, hiszen legfőbb funkcióit, az alkotmányos monarchián belül a királyság jogfolytonosságát (átörökítését) és az egyházfői tisztet a mai napig maradéktalanul betölti.

II. Erzsébet nem csupán azt bizonyította be 1953-as megkoronázása óta, hogy hasonlóan királynő elődeihez (I. Erzsébethez és Viktóriához) hosszú életű, ami a stabilitás egyik záloga, de fiúgyermekek, illetve unokák veszik körül, akik a stafétabotot minden botránytól és rangon aluli házasságtól függetlenül átvehetik.

1. "Meghalt a király, éljen a király"
2. "Editek útján”
3. "Idegen asszonyok hozományai a Plantagenet-házban"
4. II. Richárd gyümölcstelen házasságai
5. A Lancaster-ház: az „őrült” VI. Henrik (1422-1461) házassága és lemondatása
6. A York-ház: IV. Edward (1461-1483) rangon aluli angol frigye
7. A Stuartok uralma
8. A Hannoveri-ház

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait