A világ legrégebbi sóbányáját tárták fel Azerbajdzsánban

2010. november 29. 17:33 MTI

A világ legrégebbi, majd hétezer éves sóbányáját tárták fel Azerbajdzsánban, az Araksz-folyó völgyében francia és azeri régészek.


A kutatás, amelynek eredményei a TÜBA-AR című régészeti folyóiratban látnak napvilágot, segít megismerni, hogy hogyan szerveződtek az első kaukázusi komplex civilizációk, amelyek az i.e. 4500 és i.e. 3500 között születtek - olvasható a SceinceDaily (http://www.sciecedaily.com) tudományos hírportálon.

Régóta ismert, hogy milyen gazdasági és szimbolikus szerepet töltött be a konyhasó az antik és középkori társadalmakban. A legutóbbi felfedezések viszont arra világítanak rá, hogy a sónak fontos szerep jutott az írásbeliség megjelenése előtt, a prehistorikus társadalmakban is.

A francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) régészei Catherine Marróval az élen egy évtizede kutatják az Araksz-folyó vízgyűjtőmedencéjét Törökországban, Iránban és Azerbajdzsánban. A kutatókat különösen érdekelte az Azerbajdzsánban lévő Duzdagi sólelőhely, amely a Selyemút közelében található

A francia kutatók 2008-ban azeri kollégájukkal kezdték a Duzdagi lelőhely rendszeres feltárását. Az ásatások során rengeteg szerszám és cseréptárgy került elő, a legrégebbi az i.e. 4500 származik. Ez az első alkalom, amikor ebből az időszakból származó leletek ilyen nagy számban kerültek elő egy sóbányából.

A régészeknek sikerült azt is bizonyítaniuk, hogy a bányászat valamikor az i.e. V. évezred második felében kezdődött, ez a kősó legrégebbi ismert kitermelése.

A feltárások másik érdekessége, hogy rengeteg kora bronzkori szerszámot, bányászcsákányok, kőkalapácsok százait találták, ami arra utal, hogy az i.e. IV. évezredben már igen intenzíven folyt a kitermelés.

Ez a jelentős sómennyiség messze meghaladta a helyi kis közösségek igényeit, így a sót nagy valószínűséggel távolabbi vidékekre szállították egy ma még ismeretlen gazdasági hálózat keretein belül. Ami érdekes, a jelek szerint az Araksz-völgyben élő közösségek nem mindegyike bányászhatta a sót, a kitermelés az i.e. V. évezredtől fogva néhány prominens csoport privilégiuma volt.

A feltárások számos új kérdést felvetnek: kiknek szánták az i.e. V-IV. évezredben nagy mennyiségekben kitermelt konyhasót? Hogyan szerveződtek a kitermeléssel foglalkozó közösségek? Milyen politikai és gazdasági kapcsolatok voltak a falvak, kézműves műhelyek és bányák között? A francia és azeri régészek, hogy megválaszolják a kérdéseket, fel szeretnék tárni a beomlott járatokat is, amelyek területe meghaladja a 6 négyzetkilométert.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma