Fókuszban Salamon király bányái

Dávid Góliát elleni harca, isteni kiválasztottsága és a keresztény, illetve muzulmán tradícióhoz ezer szállal kötődő emléke miatt a Biblia egyik legismertebb alakjának számít. Fia, Salamon nevéhez az első zsidó templom építése fűződik, de gazdagsága mellett az uralkodása során elkövetett hibái is híressé tették.

A bibliai alakok létezéséről szóló diskurzussal jelenleg két mérvadó orgánum, a National Geographic és a PBS televízió is foglalkozik. A bibliai történetek komoly kihívás elé állítják a régészeket: ha ezek a királyok annyira híresek voltak, miért van az, hogy gyakorlatilag semmilyen nyomot nem hagytak maguk után? Néhányan azt gondolják, hogy Dávid és Salamon nem töltöttek be jelentős szerepet a Közel-Kelet történetében, s csak az őket követő századokban nőtt meg ismertségük. Az ezt valló történészek szerint a 10. századi Jeruzsálem nem volt több egy kis falunál, s köszönő viszonyban sincs a Bibliában leírt ragyogó várossal.

Ezzel az anomáliával magyarázható, hogy miért volt akkora hírverés az utóbbi években talált régészeti bizonyítékokkal kapcsolatban. Tel Dan-nál például egy i.e. 9. századi írásos kőemléket találtak, amelyen a „Dávid házára” történt utalás olvasható, bár ez erősen vitatott. Egy másik, i.e. 10. századi cserépedényen a héber írás legkorábbi előfordulása látható, s ahol ezt megtalálták (Khirbet Qeiyafa), a régészek számos csontra is bukkantak – disznócsontot viszont egyet sem találtak, amelyből arra következtettek, hogy ez inkább júdeai, mint filiszteus terület lett volna.

A régészek jelenleg egy jordániai rézbánya maradványait tárják fel, amely az i.e. 10. századra datálható, s amely a feltételezések szerint Salamon király vagyonát gyarapíthatta. A San Diegói Kaliforniai Egyetem antropológus professzora, Thomas Levy és Mohammad Najjar jordániai régész vezetésével indult ásatás olvasztószerkezeteket és ősi sírokat tárt fel. A radiokarbonos kormeghatározás során kiderült, hogy a bányászat Salamon uralkodása alatt érte el tetőpontját, valamint hogy a munkák a 10. század végén váratlanul véget értek – ahogyan azt a Biblia is írja.

A kritikusok szerint a radiokarbonos vizsgálatok nem elég pontosak ahhoz, hogy teljes bizonyossággal el tudják dönteni, hogy a bánya Salamonhoz, vagy egy későbbi dinasztiához tartozott-e. Levy azonban maga is elismerte, hogy az eddig rendelkezésükre álló bizonyítékokból nem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani a kapcsolatot.

Levy szerint számos bizonyíték van arra, hogy a helyiek, nem pedig az egyiptomiak vagy asszírok diszponáltak a bánya felett. A munkálatok mértéke viszont egyértelműen arra utal, hogy az meghaladta egy falu szervezési képességét. Az antropológus figyelmeztetett: a kutatás megkezdése előtt nem arra kereste a választ, hogy vajon tényleg létezett-e Dávid és Salamon, de mind elmondta, elérkezett az idő a „történelmi szövegek – köztük a Biblia – közötti kapcsolatok átvizsgálására.”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2012

• Özvegyek országa: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• A férjét istenítő vörös grófnő
• A pártfeleség
• "18 évet vártam erre a napra"
• "Na, Nagyné, meghallgatod, amit írtam?"
• A kormányzó hitvese
• A Tutanhamon-sír feltárásának krónikája
• A magány rabjai
• A prostitúció és a prostituáltak rendőri szemmel az 1980-as évek Budapestjén