Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum

2017. június 22. 11:31 MTI

Száznyolcvan éve, 1837. június 22-én helyezték el Pesten a Magyar Nemzeti Múzeum épületének alapkövét. A múzeum alapítása egybeesett a magyar nemzeti öntudat erősödésével, a polgári szabadságeszmék elterjedésével.

A Nemzeti Színház 1975 körül
A Nemzeti Színház 1975 körül

Széchényi Ferenc gróf 1802 márciusában határozta el, hogy gazdag magángyűjteményét a hazának ajándékozza, s folyamodványát az uralkodó, I. Ferenc kedvezően fogadta. Az alapító levelet Széchényi 1802. november 25-én nyújtotta be a bécsi magyar udvari kancelláriához, ezt másnap királyi oklevél hagyta jóvá és erősítette meg. Bár az új intézmény a dokumentumban változó nevekkel szerepelt (Nemzeti Könyvtár, Országos Múzeum, Nemzeti Múzeum), a kor fogalmai szerint Széchényi gróf a magyar nemzeti könyvtárat alapította meg. A gyűjtemény ekkor 11 884 nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 aranyérmét, címereket, más régiségeket, valamint néhány festményt tartalmazott, akkor igen komolynak számító 160 ezer forint értékben. A legelső bemutató 1803. december 10-én nyílt meg a nem sokkal korábban feloszlatott pálos rendnek a Kecskeméti kapunál (a mai Kálvin térnél) lévő kolostorában.

Franz Weiss: A Pollack Mihály tervezte Nemzeti Múzeum, 1837-1847 Pest-Buda anno 1838. Tizennégy színes litográfia Vasquez Károly Buda és Pest szabad királyi várossainak tájleírása című sorozatából. Összeállította: Rózsa György. Magyar Helikon/Corvina, B

Az uralkodót Magyarországon képviselő József nádor főherceg 1806-ban Miller Jakab Ferdinándot, Széchényi gyűjteményeinek őrét olyan előterjesztés kidolgozásával bízta meg, mely szerint a könyvtárat múzeummal bővítik ki. A javaslat azt indítványozta, hogy a könyvtárhoz kapcsolódóan állítsanak fel olyan művelődési intézetet, amely feltárná a nemzet anyagi kultúráját, a múzeum – a könyvek, kéziratok és grafikai művek mellett – a haza régészeti és történeti emlékeit, természeti produktumait és műipari alkotásait gyűjtené.

A tervezet nyomán megszületett 1807. évi XXIV. törvénycikk “a magyar országos Széchényi-könyvtárról” a nemzet tulajdonába vette az új intézményt, kimondva: Széchényi gróf “a magyar nemzet használatára” átadott adományaival “egy fölállítandó nemzeti muzeum alapjait dicséretes buzgósággal lerakta”. A diéta a következő évben az 1808. évi VIII. törvényben gondoskodott a Magyar Nemzeti Múzeum felállításáról, és a vármegyék megajánlásai révén az ehhez szükséges pénzügyi alap biztosításáról. Az intézmény első igazgatója 1812-ben Miller Jakab Ferdinánd lett, ekkoriban alakult ki a meglévő könyvtár után a természettár, majd a régiségtár.

Fortepan

A múzeumi gyűjteményeket 1807-től – miután a pálos kolostort a katolikus egyház visszaigényelte – a közeli egyetemi épületben helyezték el. Az állam 1813-ban megvett a Batthyány családtól egy, az Ország úton (a mai Múzeum körúton) álló telket, s 1817-től az ottani villába költöztették a mind gazdagabb anyagot. A gyűjtemény elsősorban adományok révén, de vásárlások útján is bővült. A reformkor idején nemzeti üggyé vált a gyarapodó múzeumhoz méltó hajlék felépítése. Az önálló épülethez szükséges összeget az 1836. évi, a Nemzeti Múzeumról szóló XXXVII. törvénycikk biztosította félmillió forint erejéig.

Az épület tervezésével Pollack Mihályt, a magyarországi klasszicista építészet kiemelkedő alakját bízták meg. Az építkezés 1837 júniusában kezdődött és 1847 nyaráig tartott. A gyűjteményeket – miután a Batthyány-villa az 1838-as nagy árvízben megrongálódott – ideiglenesen az Üllői úti Ludovika még üresen álló épületébe szállították át, az új Nemzeti Múzeumba az első gyűjtemény 1846 augusztusában költözött be.

Fortepan

Az 109×70 méteres, téglalap alakú épületnek két belső udvara van, párkánymagassága 24 méter, beépített alapterülete 7894 négyzetméter. A főbejárat az athéni Erekhteion mintáját követi, nyolc korinthoszi oszlopos portikuszát felül timpanon zárja. Középen Pannónia nőalakja trónol, két kezében babérkoszorúval, melyet jobbról a tudomány és művészet, balról a történelem és a hírnév megszemélyesítőjének nyújt át. A jobb sarokban fekvő alak a Dunát, a bal sarokban fekvő a Drávát szimbolizálja. A főlépcsőház falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik.

Az 1848. március 15-i forradalom idején a homlokzat előtti téren volt az a tömeggyűlés, melynek során Petőfi Sándor – a hagyomány szerint – a lépcsőn állva szavalta el a Nemzeti Dalt. A múzeum dísztermében ülésezett az 1848-as népképviseleti országgyűlés felsőháza, s később, az Országház megépültéig a felsőház. Az épületet először 1926-27-ben újították fel. A második világháború pusztítása utáni helyreállítási munkák 1948-ra fejeződtek be, a legutóbbi – tizenkét éven át tartó – rekonstrukció 2006 novemberében zárult. A múzeumot az Országgyűlés 2011 novemberében nemzeti emlékhellyé nyilvánította.

Magazin

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
 <br /><i>Fortepan</i> <br /><i>Franz Weiss: A Pollack Mihály tervezte Nemzeti Múzeum, 1837-1847  Pest-Buda anno 1838. Tizennégy színes litográfia Vasquez Károly Buda és Pest szabad királyi várossainak tájleírása című sorozatából. Összeállította: Rózsa György.  Magyar Helikon/Corvina, B</i> <br /><i>Fortepan</i> <br /><i>Fortepan</i>
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma