Kiállítás az Anjou-kori Visegrád mindennapjairól
2010. szeptember 28. 09:17
Károly Róbert koronázásának 700. évfordulója előtt tisztelgő új időszaki kiállítás nyílt a visegrádi Mátyás Király Múzeumban. A tárlaton a településre vonatkozó legújabb kutatási eredményeket vehetik szemügyre a látogatók.
Korábban
A 14. század első évtizedeinek viharai a település történetében is megmutatkoztak. A város kezdetben Vencel király birtokában volt, akitől Csák Máté szerezte meg, majd I. Károly csapatai ostromban foglalták el. Az uralkodó 1323-ban költözött ide, választásában többek között szerepet játszott a IV. Béla király által alapított alsó- és a fellegvár jól védhetősége.
Mivel az uralkodó Visegrádon alakította ki rezidenciáját, komoly építkezésekre került sor. Megerősítették az ún. Salamon-tornyot, majd felhúzták a királyi ház falait. A királyi udvar idetelepülésével Visegrád jelentősége is megnőtt, 1335-ban helyt adott a Közép-Európa sorsát meghatározó királytalálkozóra. A város fontos szerepet töltött be az Anjou-kori államigazgatásban, itt őrizték a koronázási ékszereket. I. Lajos király is szívesen tartózkodott Visegrádon, a palota kiépítése az ő nevéhez köthető.
Sajnos a török időkben a középkori részek az elenyésztek, a beépítettség miatt a régészek komoly nehézségekbe ütköztek. Az utóbbi évtizedek szisztematikus kutatásainak köszönhetően sikerült árnyaltabb képet alkotni a település 14. századi topográfiájáról. A kutatók összegyűjtötték az írott forrásokat, az oklevelekben található adatokat összevetették az ásatások során nyert információkkal. Ezek alapján elmondható, hogy a település gazdag volt, a különböző rétegekben talált leletek széleskörű anyagi kultúrára utalnak.
Kályhacsempék, különböző használati eszközök árulkodnak a mindennapi életről, sőt az egyik szelvényből egy próbaveret is előkerült, amely a pénzverés ékes bizonyítéka. A kiállításon látható annak a harangöntő formának a maradványai, amellyel egykor Konrád mester dolgozott. Munkáját I. Lajos király is elismerte oklevelében, a számítások szerint a harang igen impozáns lehetett.
A kiállítás rendezői nagy hangsúlyt fektettek a vizualitásra. A számítógépes rekonstrukciók segítségével magunk elé képzelhetjük a visegrádi és a diósgyőri vár 14. századi kinézetét, bejárhatjuk az Erzsébet királyné által alapított klarissza kolostort és megtekinthetjük a budai vár ódon falait is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült az arab államok egyesítésére törekvő Nászer elnök
- Előnyei mellett súlyos károkat is okozott a hatalmas Asszuáni-gát
- Fáraók neve vezette sikerre a hieroglifák megfejtőjét, Jean-François Champolliont
- Túlvilági tippekkel és trükkökkel látta el olvasóit az egyiptomi Halottak Könyve
- A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig meghatározó Muszlim Testvériséget
- Hat évnyi eredménytelen kutatás után ütötte meg a főnyereményt Howard Carter
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05