Botrányos pápák

2010. szeptember 27. 13:11 Múlt-kor

Komoly indulatokat váltott ki XVI. Benedek pápa nemrég befejeződött nagy-britanniai látogatása, amelyet a katolikus egyházfőnek a rendre vitát generáló konzervatív nézetei – AIDS, abortusz, melegek, eutanázia – mellett a kiskorúakat zaklató papok ügye is terhelt. Ratzingernek a Hitlerjugendbe való belépése és a muzulmánokat sértő kijelentéseinek a súlya azonban arányaiban meg sem közelíti azon szentatyák viselt dolgait, akik az évszázadok alatt rombolták az Egyház tekintélyét - intrikák, vérfertőzések, gyilkosságok és még egy halott szentatya bíróság elé állítása is színesíti a pápaság történetét.

Korábban

Aki bérgyilkosokkal dolgoztatott

Valószínűleg III. Sergius (904-911) volt az egyetlen olyan egyházfő a pápák történetében, akinek a nevéhez gyilkosság elrendelése fűződik: 904-ben ugyanis az ő parancsára fojtották meg a börtönben a pápai palliumot mindössze harminc napon át viselő V. Leót és a 20. századig még legitimnek tartott, de az Annuario Pontificóban már ellenpápaként szereplő Kristófot. III. Sergius uralkodása a pápaság történetének legsötétebb korszakára esett (latinul saeculum obscurum, azaz sötét kor), egyes történészek ezt az időszakot egyenesen ’pornokráciának’ (a szajhák uralma) nevezik. Ekkor a háttérben a Tusculani bárók mozgatták a szálakat, akik kényük-kedvük szerint tették le székükből és nevezték ki köreikből a pápákat – köztük a tisztséget tizenhat éven megtartó IX. Benedeket. A befolyásos család nőtagjai is komoly hatalomra tettek szert, elsősorban Theodora és leánya, Marozia aki III. Sergius ágyasa volt: kettejük kapcsolatából egy gyermek is született, a későbbi XI. János.

következő oldal 1 / 10