Vidámparkokban és a háztartásban is megjelentek a gépfegyver atyjának találmányai
2023. február 5. 18:05 MTI
183 éve, 1840. február 5-én született Sir Hiram Stevens Maxim amerikai-angol feltaláló, fegyvergyáros, akinek a nevéhez fűződik az első működő gépfegyver. Élete során 271 találmánnyal gazdagította az emberiséget, közülük említésre méltó a klasszikus, önmagától záródó egérfogó, de tervezett hangtompítót és hajsütő vasat is.
Korábban
Maine állam egy kis falujában, Sangerville-ben egy műszerész fiaként látta meg a napvilágot. A találmányok és szerkezetek iránt leküzdhetetlen vonzalmat tápláló fiú tizennégy évesen már kocsikat épített.
Huszonhat évesen rukkolt elő első találmányával, a hajsütő vassal, melyet hamarosan követett a mozdonyjelzőlámpa és a világítógáz gyártására szolgáló szerkezet.
Ezután – Edisont is megelőzve – kidolgozta a villanykörtében használatos szén fűtőszál előállítási módszerét, elektromos nyomásszabályozóját pedig az 1881-es párizsi világkiállításon különdíjjal jutalmazták.
Még ebben az évben Nagy-Britanniába költözött, úgy vélte, hogy a világ ötöde fölött uralkodó birodalom nagyobb lehetőségekkel kecsegtet. A brit állampolgárságot 1900-ban kapta meg, s egy évvel később lovaggá ütötték.
A legenda szerint új hazájában tanácsolta neki egy barátja: „Hagyd a csudába az elektromosságot. Ha meg akarod csinálni a szerencsédet, találj ki valami olyat, amivel ezek a bolond európaiak gyorsabban tudják kiirtani egymást”.
Maxim megfogadta a tanácsot és 1885-re előállt az első, teljesen automata gépfegyver terveivel. Az ötlet nem volt új: már az amerikai polgárháborúban használatos volt a több csövű Gatling-gépfegyver, amelyet egy kurbliszerű fogantyúval, kézzel hajtottak. A forgó csövekre a melegedés miatt volt szükség, amíg az egyik „dolgozott”, a többi hűlt.
A Cassier's Magazine című technikai havilap 1895. áprilisi fotóján Maxim (b) látható géppuskájával Louis Cassier és J. Bucknall Smith társaságában
Maxim legnagyobb újítása az volt, hogy kihasználta a hátrasiklást: ez lökte ki az üres hüvelyt és rántotta be a fegyverbe csatlakozó hevederből a következő lőszert. A hűtést levegővel, illetve vízzel oldotta meg, így immár egy csőből ki lehetett az összes golyót lőni.
Egy újfajta, füstmentes lőport is kifejlesztett. Gépfegyvere percenként és elméletileg 500, a gyakorlatban 300 lövésre volt képes, ami 100 puska tűzerejével volt egyenlő, ráadásul a nagyon kis felületre rendkívüli gyorsasággal leadott sorozat ellen a vastag acélpáncél sem nyújtott védelmet.
Találmányának előállítására Maxim gyárat alapított és szó szerint dőlt hozzá a pénz, hiszen a hadviselést forradalmasító fegyvert sorra minden nagyhatalom bevezette.
A brit hadseregben 1889-ben rendszeresített gépfegyver elborzasztó fölénye (amely nem kis részben a pszichikai hatáson alapult), már első alkalmazásakor bebizonyosodott: 1893-ban a mai Zimbabwe területén vívott matabele háborúban 50 katona négy Maximmal százszoros túlerőben lévő bennszülöttet futamított meg, a katonák körében még mondóka is született az új fegyverről.
Élete során Hiram Maxim 271 találmánnyal gazdagította az emberiséget, közülük említésre méltó a klasszikus, önmagától záródó egérfogó, de tervezett hangtompítót, gázmotort és asztmás lévén zseb-inhalátort is.
Maxim egyik kísérleti repülőgép-gőzmotorjával, amely valóban korának egyik legkönnyebb motorja volt
Megszállottan (és sikertelenül) próbálkozott könnyű, gőzgéppel hajtott, felszállásra képes repülőgép megépítésével. Egy másik konstrukciója mégis a levegőbe emelkedett: ő építette az első, a vidámparkokban nagy népszerűségnek örvendő repülőgépes körhintát.
Maxim tanúja lehetett még annak, amint géppuskája mindkét oldalon bakák százezreit kaszálta le az első világháborúban.
A feltaláló 77 éves korában, 1916. november 24-én halt meg Londonban, néhány nappal a milliónyi életet követelő somme-i csata befejeződése előtt, melyben első ízben vetették be a gépfegyver ellen védelmet nyújtó tankokat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
